Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

117 tjkönyvben felvett 681. helyr. számú pinczére H. A. kérelmére zárlatot rendelt s azt foganatosítván, zárgondnokot neve­zett ki. Zárt szenvedett M. M. 1871. évi szept. 4-kén ezen zár feloldását az azt elrendelő telekkönyvi hatóság előtt kérelmez­vén, az annak helyébe lépett pécsrkir. törvényszék, mint telek­könyvi hatóság által tartott tárgyalás után kérelmével eluta­3Íttatott s a zár továbbra is fentartatni rendeltetett. Ezen végzés ollen a zárt szenvedett M. M. felebbezvén, a pesti kir. itélő tábla 1872. évi máj. 8-kán 12,270. sz. a. hozott végzésével az elsőbirósági végzés megváltoztatása mellett a foganatosított zárt föloldatni rendelte ; mert: a telekkönyvi hatóság zár elrendelésére jogositva nem lévén, a már eredetileg érvénytelenül elrendelt zárt, a neheztelt végzés megváltoztatása mellett, feloldani kellett. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, a kir. táblai vég­zés megváltoztatásával az elsőbiróság neheztelt végzését, annak indokainál fogva, helybenhagyta. 168. A jelzálogi átkeblezésnél nemcsak a régi betáblázás alap­jául szolgált okmány valódisága és a betáblázás megtör­ténte, hanem az is tárgyát képezi az átkeblezés iránt folytatott pernek, hogy a betáblázott követelés fenáll-e? mert ha a követelés megszűnte igazoltatik, a jelzálogi átkeblezés helyt nem foglalhat. A betáblázott követelésnek bírói kézbe történt letétele, habár azt a hitelező a letétből fel nem vette is, a fizetés­sel egyenlő hatályúnak tekintendő, s azon összegre nézve, mely a betáblázott követelésből birói kézbe tétetett, a jelzálogi átkeblezés elrendelendő. (1872. okt. 22-kén 7762. ez. a. kelt határozat.) Sch. Albert csődtömegének M. János és nejének csődtö­mege, mint egyenes adósok és St. József, mint kezes elleni 1200 frt és járulékainak jelzálogi átkeblezése iránti perében az

Next

/
Oldalképek
Tartalom