Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

103 hogy a kereseti javak anyjuk Z. Anna tulajdonai lettek volna, sőt a 2*/. alatt csatolt tjkönyv azt igazolja, hogy e javak nem anyjuktól eredtek, minélfogva kiskorú K. Erzsébet részére már az emiitett Ítéletek által megitélt örökjog általuk meg nem gyengittetett, végre pedig mivel nem tagadják, hogy anyjuk az ősiségi pátens behozatalát megelőző időben halt el, és ezen pátensben megszabott határidő alatt örökjoguk nem érvényesíttetett, ez oknál fogva keresetükkel el voltak utasitandók. A pesti kir. Ítélőtábla azonban 1871. évi ápril 14-én 4325. sz. a. hozott Ítéletével az eljáró tszék ítéletét megváltoztatta, e bíróilag kimondotta, hogy a váczi 846. sz. tjkönyvben 1. sor és 893. helyr. sz. a. felvett ház mint szinte az eladott nyomda árából fenmaradt 2500 ftnyi összeg felpereseket illeti s ezekből elsőrendű alperes a közte és másodrendű alperes között folyamatban volt perben hozott ítéletek alapján, bármi részt is, felperesek irányában nem követelhet; mert eltekintve attól, hogy első- és másodrendű alperes között lefolyt perben hozott ítélet felperesek, mint be nem perelt felek irányában az általuk, mint tulajdonosok által birlalt vagyonra nézve kötelező erővel nem bir, és e szerint jelen kereset feleslegesnek látszik, minthogy azonban felperesek a kérdéses vagyont illetőleg ujolag kimondatni kérik azt, hogy az kizárólagos tulajdonuk, ennélfogva jelen perben a fentebbiek szerint kellett ítélni; mert a válaszhoz C. alatt csatolt bírói határozatból kétségtelenül kiderül, hogy az A. szerint eljárt bíróság nemPleszl Imre, hanem másodrendű alperesnek második neje s felpereseknek édes anyja Z. Anna hagyatékábani osztály elintézésére küldetett ki, és habár elsőrendű alperes, ki másodrendű alperes első nejétől született, F. Teréztől származván saját beismerése szerint is, a most nevezett édes anyáról reá háromlott vagyonból már kielégítést nyert, a felperesek anyja hagyatékában pedig örökösödni hivatva nem lévén, — az ezen hagyatékbani osztály elintézésére meg nem idéztetett és ezen körülmény az A. alatti birói eljárás érvényességéből mit sem von le. Minthogy pedig az osztoztató biróság előtt felvett és így teljes bizonyítékot képező A. alatti okirat szerint másodrendű alperes P. Lipót a váczi 846. sz. tjkönyvben felvett házból az ő nevére jegyzett V6 részt, mint szinte a nyomda eladási árából