Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

92 főleg azon oknál fogva támadták meg, mert a végrendelet érvénytelen, s azt felperes maga is beismerte az által, hogy alperesekkel ettől eltérőleg osztályos egyességet kötött, s enneft alapján a hagyatéki javakat tényleg birtokba is vették. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A pesti kir. ítélőtábla azonban, annak fclebbezése folytán 1868. évi november 4-én 8170. sz. a. következő Ítéletet hozott: Felperes jelen perbeli keresetét AC alatt eredetben bemellékelt végrendeletre alapítván, alperesek pedig ezen kereset ellenében felhozott azon kifogásaikat, hogy felperest a keresetbe vett örökségi javakra nézve, örökségi kereset nem illeti egyrészről azért, mivel felperes és alperesek között ugyanazon javakra nézve felperes belenyugvásával már osztályos felosztás történt, másrészről pedig azért; mivel azon végrendelet, melyre felperes keresetét alapitja, valótlan és semmis, azok által, mik részükről ez irányban felhozattak, be nem igazolván, mindezeknél fogva az eljáró törvényszék Ítéletének megváltoztatása mellett, felperes, mint végrendeleti örökös részére néhai édes atyja Tóth Bencze Ferencz hagyatékához tartozó a kalendai 19. számú tjkönyvben AI alatti házhely illetőség fele odaitéltetik, ellenben a szintén követelésbe vett időközi haszonvételekre nézve; miután azok mennyisége s misége a per során ki nem mutattatott, felperes keresetétől elmozdittatik. Alperesek ezen ítélet ellen felebbezvén, a m. kir. curia, mint legfőbb ítélőszék, a királyi tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben; mert: alperesek ellenbeszédükben állították, hogy a közös atyai hagyaték, annak halála után három testvér között egyenlően felosztatott, hogy felperes azt elfogadta s évek óta bánja, felperes pedig ezen állítást nem tagadta, tehát az valónak tartandó; ezen egyenlő osztályrész fentartás nélküli elfogadása által felperest, ki azt nem is állítja, hogy az atyai végrendeletről tudomása nem lett volna, annak reá nézve talán kedvezőbb intézkedésétől lemondónak tekinteni; 8 így őt az első birósági Ítélet helybenhagyásával keresetétől elmozdítani kellett. A magyar kir. curia, mint legfőbb Ítélőszék azonban a pesti kir. itélő táblának fentebbi végzését, mennyiben az előjegyzés igazolása iránti kérelemnek általában helyt nem adott,