Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
83 telmében a zálogjogi előjegyzésnek helye van, okiratilag nem tanúsította, és tekintve végre, hogy valamely követelésnek per alatt volta magában véve az előjegyzésnek indokául nem szolgálhat: ezen okoknál fogva a neheztelt e. b. végzés megváltoztatik s kérelmező kérvényével elutasittatik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig kérelmező felfolyamodása folytán következőleg végzett: tekintve, hogy a zálogjog előjegyzésért folyamodó fél, mind a kukoriczavételt, mind az eladónak az eladott kukoricza árára felvett 1000 frt. előpénz mennyiségét, ugy azt is, hogy a megvett kukoricza szállításának ideje lejárt, s folyamodott vevő eladófél ellen, a kukoricza nem szállítása miatt egyrészről az előpénz visszaadása, más részről a károsítás megítélése iránt a pert megkezdette, okmányokkal igazolta, ezek igazolása esetében pedig a kért biztosítás tőle meg nem tagadható, a királyi táblának fentebbi keltű és számú végzése megváltoztatik, és az elsőbiróságnak a zálogjog előjegyzést rendelő végzése oly megszorítással, hogy az csak az előpénz gyanánt felvett 1000 frt. erejéig engedtetik meg, helybenhagyatik. CVI. Becsülelsértési perben, a sértő családjának valamely tagjaira mondott viszonsértés is beszámítás tárgyát képezvén, ily esetben felperes becsületsértési keresete elutasítandó. (1870. márczius 30. 2728. sz. alatt.) V. Zs. felperes V. Lászlóné ellen indított keresetében alperesnőt becsületsértésben kéri elmarasztaltatni, mert őt nád és tengeri-lopással vádolta; alperesnő ezt a tárgyalásnál beismerte, azonban oly hozzáadással, hogy előbb felperes vádolta őt zablopással. Mindkét fél tanukra hivatkozván, az alperesnő által történt becsületsértést a tanuk egyhangúan megtörténtnek lenni állították, a vi-zonsértésre nézve azonban azt adják elő, hogy felperes nem aiperesnőt, hanem annak fiát nevezte tolvajnak. 6*
