Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
68 A tárgyalásnál alperesnő főleg arra nézve tett kifogást, hogy a fentebbi egyesség gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott; mert az erről szóló tárgyalási jegyzőkönyv a feleknek egyszerűen kiadatott, mi a jóváhagyást magában nem foglalván, az kiskorú gyermekeire kötelezőnek nem tekinthető. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság, a keresetet főleg az alperesnő által érvényesített s most előadott indokoknál fogva, elutasította. A pesti kir. tábla azonban 1868. évi aug. 31-én 16,054. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét meváltoztatta s alperest a kereseti követelés, annak a fizetésre kikötött határnaptól számított kamatai és a perköltségekben elmarasztalta; mert tekintetbe vétetvén, hogy a tulajdonképeni adós néhai K. Dávid hagyatékának 1865. évi jan. 28-án megtartott bíróság előtti tárgyalásnál, mind az itteni 1-ső rendű alperes, mint gyermekeinek természetes és törvényes gyámanyja, s mint végrendeleti egyik örökös, mind pedig a közgyám P. J. a kereseti követelés valódiságát nemcsak hogy önkényt beismerték, hanem annak 2 év alatt leendő kifizetését is megigérték, s érintett minőségük bíróságilag is elfogadva lőn; ugyanazért ezúttal azon kifogásuk, mintha ama köztük s felperes között létrejött bíróság előtti egyesség a miatt; mert gyámhatóságilag jóváhagyottnak nem bizonyittatik érvénytelen lenne, minek elintézése különben sem a jelen ellenök nem pedig általuk indított perre tartozik, bírói figyelembe nem vétethetik, miért is az elsőbiróság ítéletét meg kellett változtatni. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, azonban a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben; mert a kereset egyedüli alapjául felhozott, az 1865. jan. 18-án kötött egyességre csak hivatkozó •/. alatti tszéki végzés néhai K. D. kiskorú örököseinek elmarasztalására törvényes indokul nem szolgálhat; mert e végzéssel csak is felperes és alperesek gyámja és gondnoka között létrejött egyesség rendeltetett a feleknek kiadatni, de hogy ezen egyesség ezen vagy más alkalommal gyámhatóságilag jóváhagyatott volna, bizonyítva nincsen. Ily jóváhagyás nélkül pedig kötelező erővel, a gyámság alatti örökösök irányában nem bírhat.