Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

42 555. Annak elhatározása, mely nyelven történjék a perirat beadása, első vonalban az eljáró bíróságot illeti ugyan, miután azonban a perbeli beadványoknál haszná1 mdö nyelv kérdése nem a ptr., hanem a közjogi természetű 1808. 44. tezikkben van szabályozva: a nyelv kérdésére vonatkozó és természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netán okozott sérelem a • ptrsban szabályzóit jogorvoslatok tárgyát nem képezheti. B. Miklós ügyvéd által képviselt D. Joachira és társ ú felpereseknek, M. Sándor alperes ellen, 423 ft 93 kr és jár. iránti rendes perében, a gyulafehérvári kir. tszék, f. évi június 27-én 4756. sz. a. kelt végzéssel, a román nyelven szerkesztett keresetet hivatalból visszautasította, azt hozván fel indokul, hogy az 1868. évi 44. tezikk 13. § a szerint, a k. bíróság hivatalos nyelve kizárólag a magyar nyelv levén, más nyelven beadott perirat el nem fogadható. Felperes ez ellen semmiségi panaszszal élt, folhozv in, hogy a törvény idézett §-a egyedül a k. bíróságok belkezelési nyelvére vonatkozik, s az első folyamodásu biróságokra egyátalában nem alkalmazható, miként ezt az 1869. évi IV. tezikk 6. § d) pontja világosan kimondja, ezen u*óbbi törvény pedig az uj bírósági szervezet alapját képezvén, nyilván a k. biróságokra is alkalmazandó, sőt annak bevezetése és vég §§*aiból eléggé kitűnik, hogy kiválólag a k. biróságokra vonatkozik; jelen esetre különben az 1868. évi 44. tezikk 9. §-a mérvadó, mely szerint ügyvéd közbenjöttével folytatandó pereknél a törvénykezési nyelv tekintetében, az eddigi gyakorlat fentartandó, mig1 ín a bíróságok végleg szervezve leendnek, s a szóbeliség behozatala iránt a törvényhozás intézkedend: ezen feltételek egyike sem állott be, a bíróságok csak ideiglenesen szervezvék, a szóbeliség iránt pedig a törvényhozás még nem határozott, de ha beálltak volna is, a törvénykezési nyelv tekintetében a jövendőben követendő eljárás csak a törvényhozás alkothat uj szabályokat.