Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

214 láriához, innen az országbírójához és ez által ismét a kir. hét­személyes tábla váltóosztályához áttett folyamodásuk s ezen utóbbi által azon okból, mert semmiségi panasz forog fen — a kir. vftszékhez illetőleg az elsőbirósághoz küldött rendelet kö­vetkeztében történt iratok felterjesztése és ezek megvizsgálása folytán az elsőbiróság által m. 1863. évi aug. hó 13-án 1319. sz. a. hozott és ezt helybenhagyó vftszéki f. 1864. évi január 19-én 5315. szám alatti elutasító végzéseknek feloldása mellett — a semmiségi panaszt elfogadta, s az elsőbiróságnak 1862. évi nov. hó 13-án 1021. sz. a. hozott Ítéletét, nem különben a kir. vftszéknek m. 1863. évi június hó 23-án 2602. szám alatti Íté­letét, valamint az egész eljárást megsemmisítvén: ugyanazon eljáró elsőbiróságu tszéket egészen uj, különösen pedig az ideig, törv. szabályok 43. §. c) pontjához képesti Írásbeli eljárásra oly meghagyással utasította, hogy az 1840. 22. t. cz. 45. §. képest a tömeggondnokán és perügyelőn kívül, a helybeli hite­lezők helyett most már a csődválasztmányt hallgassa meg, s mindezek megtörténtével ujabb érdemleges ítéletet hozzon; Mert: 1) Semmiségi esetekben, melyekről a csődtörvény különö­sen nem rendelkezik, az ideiglenes törvényes szabályok 102. §-hoz képest egybehangzó ítélet ellen is, a felfolyamodásnak helye van. 2) Ugyanazon szabályok 104. §. 1) pontjánál fogva pedig a semmiségi panasznak és megsemmisítésének szolgál alapul, ha a felek jogszerüleg meg nem idéztettek; már pedig jelen esetben, magának az eljáró tszéknek m. 1863. évi május hó 28-án 881. számú hivatalos jelentése szerint és a helybeli hite­lezők,kiknek meghallgatását az 1840. 22. t. cz. 44. §-a világosan rendeli, a kir.vftszék Ítéletében foglalt indok ellenére épen meg sem idéztettek. 3) Az egész eljárás sem a sommás szóbeli, sem a rendes szóbeli eljárás formáinak meg nem felel. — A sommás szóbeli­nek nem, mert a tárgyalás nem maga a bíróság előtt történt, s az ítélet is nem azonnal hozatott. Nem a rendes szóbelinek, noha a kir. váltófeltszéki ítélet indoka ellenkezőt állit, mert a tanuk vallomásai fölötti észrevételek végett tárgyalás épen nem tar­tatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom