Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

160 lett, természetben leendő átadására az idézett 384. §. szerint eszközlendő eljárás terhe alatt kötelezni, és mert felperes keresetében a rozsnak természetbeni ki nem szolgáltathatása esetében 120 ftot követelt, azt hogy a természetbon meg nem lévő rozs beszerzésére szükséges kiadás a kereseti összeget meg nem haladhatja, kimondani kellett. CXLVI. Azon körülmény, hogy valamely eladott ingatlan birtok nem az eladó, hanem egy harmadik fél nevére van telekkönyvileg bejegyezve, nem a szerződés érvénytelenítése illetőleg a lefizetett részletek visszakövetelése, hanem első sorban a szerződés teljesítése iránti keresetre ad jogot. (1870. május 25-én 3644. sz. a.) H. Péter H. Istvánnő elleni keresetében előadta, hogy ő nevezett nő 1/4 telkének felét 400 ftért megvette s vételár fejében 80 ftot és 17 ft 97 kr százalékot lefizetett. E megvett telket azért nem írathatta nevére, mert az Hugyák István 5 élő gyermekét, mint örökösöket illeti, sőt 1865. évben alperesnő a telket tényleg visszavette a nélkül, hogy az azért fizetett összeget visszafizette volna. Kéri alperesnőt a 117 frt. 90 krnyi tőke s perköltségben elmarasztalni. A per során alperesnő tagadván, hogy a telek azért vétetett vissza; mert az gyermekeit illeti; előadja, hogy a telek viaszabocsátása azért történt, mert felperes szerződési kötelezettségének nem volt képes eleget tenni. A tárgyalás befejeztetvén, az elsőbiróság alperest a kereseti követelésben elmarasztalta; mert az eladott telek nem az ő, hanem gyermekeinek telekkönyvi tulajdonát képezvén, az általa erre nézve kötött szerződés érvénytelen, s igy ő az annak alapján felvett összegek visszatérítésére kötelezendő. A királyi tábla az elsőbiróság ítéletét, indokainál fogva, helybenhagyta. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét