Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

157 igazolt anyaperbeli tényállás, tekintve az anyaperben kihallgatott ellenkező tanúvallomásokat levontattnak nem tekintethetvén, ez okból a neheztelt elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben oly kiegészítéssel, hogy a pesti cs. kir. volt országos főtszéknek 1861. évi jan. 16-án 14,811. sz. alatti ítélete hatályon kívül helyeztetik, és oly változtatással, hogy elsőrendű alperes a marasztalási összegnek csak felét vagy is 8085 ftot 1865. okt. 30-tól számítandó 6°/0 kamatokkal együtt és másodrendű alperesek ugyanennyit apai örökségük erejéig tartoznak megfizetni ; mert a kir. hétszemélyes tábla a perújítást, — alpereseknek a bírói szemle jogi hatályára alapított kifogásai ellenére megengedvén, kimondotta: hogy a bírói szemle által a kérdéses föld minősége iránt szolgáltatott bizonyíték tanuk vallomása által lerontható. Már pedig az újított per során kihallgatott s a polg. törvk. rendt. 192. §. értelmében aggályosnak épen nem tekinthető számos tanuknak, az alapperben kivett tanúvallomásokkal is mérlegelt lényegileg egybehangzó vallomásaival bizonyítva van, hogy a szakértők által teljesen haszonvehetlennek nyilvánított földön alperesek a bérlet tartama alatt gabonát termeltek, s hogy azt részint szántóföld és kaszálókép, részint legelőképen használták, sőt albérletbe is adták. — Ezen bebizonyított tények szükségképen azon bírói meggyőződést keltik, hogy az alapperben alkalmazott szakértők nyilatkozata és véleménye nem a valóságon alapult, minélfogva a birói szemlére alapított anyaperbeli ítéletet hatályon kívül helyezni, s újított alpereseket a keresetbe vett s szerződésileg kötelezett haszonbérnek s az ujitott per kezdetétől számítandó késedelmi kamatok fizetésében elmarasztalni, — ellenben többire nézve felperest, az elsőbirósági ítélet indokainál fogva, elutasítani kellett. Nem voltak azonban alperesek egyetemlegesen marasztalhatók; mert alperesek csak a bérlet tartamára vállaltak — egymásért jótállva — egyetemleges kötelezettséget és felperes azt, hogy alperesek kötelezettségének terjedelme iránt folytatott alapperben a 4 évi haszonbér 16,170 fttal leszállittatott csak is saját mulasztásának tulajdonithatja, mely szerint a jelen ujitott perben használt s már az alapperben is megszerezhetett bizonyító-