Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

156 nevezett szakértők véleménye nyomán eszközlött birói szemléről felvett jegyzőkönyv, a peres felek kölcsönös hozzájárulása és beleegyezésével szabályszerűen szerkesztetvén, és aláírásaikkal is megerŐsitetvén, eme közhitelességü okirat ellenében pedig az alperesi részről becsatolt H. alatti egyoldalulag teljesített tanúkihallgatás és K. alatti kérdő pontok uj bizonyítékoknak nem tekintethetvén s igy felperesi felfolyamodás alaptalannak találtatván, az eljáró biróság végzése helybenhagyatik. Ujitó felperesek ezen végzés ellen ismételve felfolyamodván a kir. hétszemélyes tábla 1868. évi okt. 9. 13,914. sz. a. következőleg határozott: Tekintve, hogy a birói szemle alapján eldöntött pernek megújítását törvényeink nem tiltják, azt pedig, hogy a felperes város által felhívott H. alatti, a K. alatti kérdőpontokra kihallgattatni kért tanuk az alapperben nem használtattak alperesek maguk sem tagadják, miután annak megbirálása váljon a tanuk vallomása, az alapperbeli Ítéleteket mogdönthetik-e? a per érdemére tartozik, az alsóbb bíróságok végzései megváltoznak és felperes városnak a perújítás uj bizonyítékok alapján megengedtetik. Ennek folytán az ügy érdemében a tárgyalás megtartatván az elsőbiróság alpereseket a keresetbe vett 16,170 ft elmaradott haszonbér s ennek 1865. decz. 30-tól járó 6°/0 kamataiban elmarasztalta. A pesti kir. tábla azonban 1872. évi jan. 25-én 47,150/871. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatva, felpereseket keresetükkel elutasította és az anyaperbeli Ítéletet hatályban fentartotta; mert azon döntő körülmény beigazolása czéljából ha váljon a kérdéses 550 holdnyi terület bir e termő képességgel vagy sem, már az alapperben lettek tanuk kihallgatva; minthogy azonban a fel- és alperes által kihallgatott tanuk e tekintetben ellentétesen vallottak, az akkor eljáró bírósága valódi tényállás beigazolása végett birói szemlét rendelt és tartott meg, mely által bizonyítva lett; miszerint a haszonbérelt birtokrészletből 550 hold terméketlen. A jelen újított perben kihallgatott tanuk, kik legnagyobb részt czeglédi lakosok és felperes város haszonbérlői állítják ugyan, hogy a kérdéses terület a bérlet tartama alatt is haszonvehető volt, azonban ezen nem épen érdektelen tanuk vallomása által a birói szemle utján törvényszerüleg be-