Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

155. kir. tszék előtt pert indítottak, melyben is a haszonvehetlennek állított terület megvizsgálására birói szemle rendeltetvén, miután ennél a szakértők többsége, a terület haszonvehotlen voltát kimondotta itéletileg 16,170 ft haszonbér engedtetett el, mely ítélet felsőbb bíróságilag is jóváhagyatott, s igy jogerejüvé vált. 1865. évi decz. 30-án czeglédvárosi közönsége perújítás sal élt, melyben számos a törvényes bizonyság által hivatott kihallgatott tanuk vallományaival beigazolni kivánván azt, hogy a kérdéses terület nemcsak hogy nem haszonvehetetlen, hanem a határ jobb részei közé tartozik, a perujitásnak helyt adni, & alpereseket marasztalni kérte. Az elsőbiróság felperes perujitási keresetét elutasította; mert habár a keresetlevél ezon szavaiban: ,,a perujitási kérelemnek a becsatolt ujabb bizonyítékok álapjáni helyadásával beidézett alpereseket marasztalni kérem" a perujitás megengedése iránti kérelem bennfoglaltatik, és azon kérdésben ha váljon a már előbb jogérvényes ítélettel befejezett per talált uj próbák alapján mi jogi hatálylyal mily időn belül újítható meg? határozni nem az alaki, hanem az anyagi jog köréhez tartozik, de különben is alperesek által vitatott ideigl. törvénykezési szabályok 77. §. és 88. §-ában utalt 1840. XV. tczikk II. része 12. fejezete a váltótörvény körüli módozatokat tárgyalván : ezen perujitási kereset az idézett törvk. szabályok 1. §-a szerint viszszaállitott anyagi magán törvények szerint megállapított elévülési 32 évi időn belől kellő időben lett folyamatba téve, — mindamellett miután az anyaperbeni marasztaló Ítéletnek alapjául vett b'rói szemle akkor alperesként állt, most felperes község közbenjöttével szabályszerüleg lett felvéve; s igy közhite lesaégü okirat tulajdonaival bir, — azt pedig, hogy annak felvételénél hamisság vagy csalárdság követtetett el, nemcsak bizonyítva, de még csak állítva sincs; ily körülmények között pedig a keresetlevélhez H. alatt csatolt különben is csak magán tanubizonyitékok szinét viselő irat bizonyítéknak annak ellenében nem vétethetvén a kért perújítást megtagadni kellett. Újító felperesek ezen végzés ellen felfolyamodván a kir. ítélőtábla 1868. márczius 9-én 3818. szám alatt következőleg végzett: Az anyaperbeli Ítélet alapjául szolgáló C alatti mindegyik fél által önkényt választót', és a tszéki küldöttség részéről ki-