Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

145 A neheztelt első-birósági ítélet megváltoztatik és felperesek kiigazítási keresetükkel elutasittatnak; mert: a telekkönyvi kiigazitási keresetnek csak akkor van helye, ha a kiigazittatni kért telekjkönyvben, a helyszinelési állapot még változatlanul fenáll, és a helyszínelésen alapuló telekkönyvi felvétel az akkor létezett jog és birtokviszonyoknak meg nem felel. Jelen esetben felperesek nem a helyszíneléskor létezett telekkönyvi állapotot támadják meg, hanem keresetüket a B. alatti csere-szerződésen alapuló tulajdonjogi hekeblezés nyomán, az időközben történt úrbéri tagosítás alkalmával a szolnoki 576. és 806. számú telekjegyzökönyvben foglalt zsellérházak után kiadott legelő illetőségnek hibás telekkönyvi bevezetése ellen irányozzák. Ily körülmények között, miután a kiigazittatni kért telekjkönyvben már nem a helyszíneléskor bevezetett birtokosok vannak tulajdonosul bevezetve, a kért kiigazításnak helyt adni annál kevésbbé lehetett; mivel felperesek keresetüket a B. alatti, már a helyszínelés után kelt csere-szerződésre alapitják, melynek alapján tulajdonjogi igényüket csak rendes tuladoni per utján érvényesíthetik. A rn. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék 1870. évi június hó 14-én 4597. sz. alatt az ügyet végzéssel döntötte el, melyben a kir. tála Ítéletének megváltoztatásával, az első bíróság ítéletét (helyesebben végzését) hagyta helyben; mert: az 1869. évi ápril hó 8-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 22. §-a értelmében az úrbéri szabályozás folytán foganatosított telekkönyvi átalakitás alkalmával netán becsúszott hibás bevezetések kiigazítása iránt a telekkönyvi törvényszék van hivatva végzésileg határozni; mert továbbá kérvényező fél ugy a csatolt B. alatti csere-szerződés és erre vonatkozó telekkönyvi bejegyzésekkel; mint az A. alatti hitelességére nézve kifogás alá nem vett hivatalos bizonyitványnyal igazolta, hogy a kérdésben lévő zsollérházak után kihasított földilletőségek hibásan lettek bevezetve; míg másrészről az ellenfél által •///. alatt bemutatott és az emiitett külsőségekre vonatkozó szerződés telekkönyvileg kitüntetve nem lévén, az hogy a tagositás folyama alatt érvényre emeltetett volna, be nem igazoltatott. Döntvénytár. VII. 10