Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

112 néhai Okos István és neje közösen tett végrendeletükben vagyonukról akként intézkedtek, hogy vagyonuk a végrendeletben emiitett módon felosztva felperesekre szálljon, azonban csak mindkét házastárs halála után, s az egyik elhunytával a túlélő házastárs holtáig az összes vagyont haszonélvezze, az egyik házastárs O. Istvánné 1866-ban elhunyt, O. István annak végrendeletét kihirdette s annak értelmében az egész hagyatékot birtokába is vette, mindamellett 1870. okt. 10-én ettől eltérő intézkedést tett, mely szerint az összes ingóságokat a legelő 8 tehénjárási illetményt tulajdonjoggal, az ingatlanokat pedig holtiglani haszonélvezeti joggal Kiss Józsefnénak hagyta. Miután O. István e szerint oly vagyonról rendelkezett, melyről való rendelkezési jogáról a közös végrendeletben lemondott, ez ezen oknál fogva is semmis, de semmis külkellékeire nézve is; mert 3 tanú előtt lett csak téve s a fiók szó más kézzel és tentával irva csak később szúratott oda, s a szövegben több rendbeli javítások is fordulnak elő. A tárgyalások befejezte után az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította. — O. Sándornét pedig jelen per által szenvedett kárára nézve felperesi képviselő ellen külön perre utasította. A pesti kir. ítélőtábla pedig 1872. évi február 15-én 48,758/871. sz. a. hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét oly változtatással, hogy O. Sándorné irányában a kereset megszüntetik, helybenhagyta; mert O. Sándorné a bíróság előtt 1871. június 19-én tett és aláirt nyilatkozatában és a nevében is beadott felebbezés ellen intézett 1558. számú kérvényében kijelentette, hogy ő felperesi ügyvédet jelen kereset indítására meg nem bízta s az ügyvédi közös meghatalmazás alá irt neve után lévő kézvonások nem az ő kézjegyei; ennélfogva a kereset az ő nevében megbízás nélkül indítottnak tekintetvén, az reá nézve megszüntetendő, s ekkép irányában az elsőbirósági megváltoztatandó volt. — Egyebekben helyben hagyandó volt. Mivel a B. alatt közösen tett végrendeletben az intézkedő házas felek magukat arra nem kötelozték, hogy saját vagyonuk ról egyoldalúan többé nem intézkedhetnek, O- István tehát ezzel végrendelkezési jogában az által sem gátoltatott, hogy neje korábbi halála után közös végrendeletük kihirdetését eszközölte, miután e kihirdetés az elhalt házastárs végintézkedése