Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

95 deletnek I. része a pestvárosi telekkönyvekre alkalmazható volna is az ezen rendeletben a telekkönyvi kiigazitásra előirt kivételes eljárás meginditása ezúttal elrendelhető azért sem volt, minthogy a folyamodó által D. E. és F. alatt becsatolt ítéletekből az tűnik ki, hogy 1840. évben, midőn a pestvárosi telekkönyvek elkészültek, a pestvárosi sz. Ferencziek-terén lévő 469. sz. alatt fekvő és telekkönyv 562. lapjára jegyzett ingatlanoknak tettleges birtokában épen a m. kir. egyetemi könyvtár volt, az pedig, hogy ezen ingatlan tulajdonilag a sz. Ferencz szerzetre már 1840. év előtt átruháztatott avagy, hogy tulajdonjoga a telekkönyvek készítése előtt bíróilag elismertetett volna, s ennek folytán a kiigazítási eljárásnak helye lenne, folyamodó nem is állítja, annál kevésbbé igazolja. De el kellett folyamodót kérelmével utasítani az esetre is, ha kérelme a tulajdonjognak a telek, rendt. II. része szerint foganatosítandó bekeblezésre irányzottnak vétetik is; mert azon körülmény, hogy a többször érintett telekkönyvben tulajdonosként bevezetett egyetemi könyvtár mellett a szerzési jogczim kitüntetve nincsen, nem elegendő arra, hogy a m. kir. egyetemi könyvtár törültessék és a sz. Ferenczrendi szerzet tulajdonjoga bekebleztessék; e tekintetben az A) alatt becsatolt Wehrthein János István által 1690. évi ápr. 6-án kiállított okmány, moly különben is a királyi adomány érvényére megkívántató kellékekkel ellátva sincs; valamint az 1702. nov. 5-én és 1715. auguszt. 8-án kelt s B) és C) alatt bemellékelt felvallások sem szolgálhatnak alapul a tulajdonjognak bekeblezésére vagy előjegyzésére, miután azokból az, hogy azok csakugyan a Pest belvárosi sz. Ferencziek-terén 469. sz. alatt fekvő ingatlanra vonatkoznának, határozottan ki nem tűnik, s miután azok nemcsak hegy a telek, rendt. által megkívánt leglényegesebb kellékeket nélkülözik, hanem még a D. E. T. alatti ítéletekkel nyilván ellentétben állanak. Nem lehetett végre a tulajdonjog bekeblezését vagy előjegyzését a D. E. F. alatti Ítéletek alapján sem elrendelni, miután ezen Ítéletek szerint a sz. Ferenczrendi zárda csak az addig általa használt és birlalt helyiségek birtokában és használatában hagyatott meg, a nélkül, hogy akár a többi helyiségekre nézve a birtokjog, akár pedig az egész ingatlanra nézve a tulajdonjog is megítéltetett volna;