Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

99 tézkodési tehetséggel, mihez az előbbinél több szellemi képesség, több itélő tehetség kívántatik, még kevésbbé birhat; követke­zésképen a fentebbi törvényszéki végzés által Sz. E. végrendel­kezési képessége kétségbe nem vonható módon megállapit­tatott. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s felpereseket keresetükkel elutasította. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék pedig 1872. évi jan. 24-én 74. sz. alatt kö­vetkező ítéletet hozott: Tekintve, hogy Szentpétery Eleknek a XIV. és XV. alatt leirt testi betegségében s elmegyengeségében az őrültség vagy kábaságnak azon állapotát, mely a végrendelkezési képességet, eszmélet hiánya folytán, kizárja, felismerni nem lehet, és felpe­resek azt, hogy nevezett örökhagyó eszének használatát vég­rendelkezése előtt elvesztette volna, be nem győzték; tekintve továbbá, hogy habár a XV. alatti orvosi jelen­tésben vázolt azon állapot, mely szerint a nyavalyatörte Sz. E. betegesen működött, életműveit az ész és akarat okszerüleg kormányozni képes nem volt, és ezen szellemi meggátoltsága miatt ő szakadatlan lélekéberséget igénylő ügyeit önállólag, kára nélkül, nem intézhette elegendő alapot nyújtott is XVI. szerint a gyámság fentartására, annak lehetőségét, hogy neve­zett örökhagyó örökösei és hagyományosainak kinevezésével halála esetére szabad és komoly akarattal intézkedjék, ama — bár beteges — testi s lelki állapot ki nem zárta; tekintve végre, hogy a XXIX. és XXX. alattiak a vég­rendelkezés utáni időre vonatkozván, felperesek örökhagyó végrendelkezési képtelenségének, illetőleg végrendelete érvény­telenségének legyőzése XIV. V. és VI. alattiakon kívül más bizonyítékot fel nem hoztak, ezek alapján pedig, a fentebbiek szerint, örökhagyót végintézkedési jogától megfosztottnak ki­mondani s a törvény oltalma alá helyezett végakaratát érvény­telennek nyilvánítani nem, — a királyi ítélőtábla neheztelt íté­lete helybenhagyatik. LVIII. Tisztviselő által, hivatalos minősegében elkövetett tények nem képezik tárgyát a kisebb hatalmaskodási pernek. 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom