Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)
21 azoukivül, mint különben sem liquid, be nem számitható, annak helyt adni nem is lehetett. R. Hektornak, mint tanúnak kihallgatása szükségtelen, a mennyiben azon körülmény, a mire kihallgatandó lenne, jelen perre befolyással egyátalán nom bir, ugy nem különben mellőzendő ugyanez okból B. Péter ügyvéd ur kihallgatása is, annyival inkább: miután a kihallgatott T. Lajos tanú ép ellenkezőjét igazolja annak, mit alperes általa bizonyitani kiván, és igy vallomása jelen per eldöntésére befolyással nincs. A kereseti összeg megállapítására nézve, tekintve, hogy alperes a kötelezettséget 2500—3000 í't között vállalta el, a nélkül, hogy a kisebb vagy nagyobb összeg megfizetését bármi feltételhez kötötte volna, — a kötelezett kisebb összeg volt felveendő, és felperes részére megállapítandó, mellőzésével azon alperesi kifogásnak, hogy az ügyvéd felével a per befejezése előtt a perköltségekre nem szerződhet, miután az ügyvéd a törvény korlátain belől a munkadíjra nézve felével is szerződhet, annyival inkább egy harmadik személylyel, ki tulajdonképen perben nem állott. Ezen itélet ellen alperes felebbezését az illetőség, a szavatosság kérdésében pedig semmiségi panaszát bejelentette, a semmiségi panasz indokaiban felhozván, hogy a 93. §. k) pontja jelen esetre nem alkalmazható, mert az csak olyan munkadíjra vonatkozik, mely a teljesített munkához képest bíróilag megállapítandó, s még hozzá, mikor a munkaadó és teljesitő közötti viszonyról van szó. Jelen esetben, tekintet nélkül a teljesitett munkára, egy a munka által nem érdekelt harmadik személy által szerződésileg kötelezett összeg megfizetéséről van szó, mely mint ilyen adósság természetű s koránt sem munkadíj ; tehát tekintve az összeget, rendes eljárás utján érvényesíthető követelés. De hogy a perben meg nem állapított, külön kereset utján követelt ügyvédi munkadíj különben sem tartozik a perrendtartás 93. §-ának k) pontja alá, hahogy 300 fton alól nincs, azt a kir. Curia 1870. évi május 14-én 3058. sz. alatt már kimondotta. Kérte tehát az eljáró biróság illetéktelenségét kimondani, s a neheztelt Ítéletet az egész eljárással együtt megsemmisíteni.