Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

169 rói zálogjoggal ellátott egyik, és a csődperben jelentkezett többi, ugyanazon meghatározott csődtömeg! vagyonra zálog­joggal biró csődhitclezők között fennforogható elsőbbségi kérdés czélszorü megoldása végett, a csődbírósághoz általté­tessék; avagy ellenkezőleg a csődben bejelentett, és ugyan­azon vagyonra zálogjoggal biró csődhitelezők idéztessenek-e e czélból ezen perbe ? határozottan és világosan az első mel­lett döntvén. Végre kétségtelenné teszi ezt a v. t. k. 1-ső R. 193. és az 1840. évi 22-ik t. cz. 4-ik §-ainak a törvénykönyvben lé­tezése. A birói foglalás és zálogjogi lezárlás ugyanis, a végre­hajtást szenvedőnek a lezáróit vagyon körüli szabad rendelke­zését meg nem semmisiti, hanem csak felfüggeszti, minek végrehajtást szenvedő, mint ezen vagyonnak még mindig a birtoklás alapján tulajdonosa, Ugyanazon alapon, melyen a fog­lalás eszközöltetett, mindaddig, miglen az el nem árverezte­tik és át nem vitetik más tulajdonába, akármikor, bárkinek beleavatkozhatása nélkül, a zálogösszeg vagyis a tartozás lefi­zetésével véget vethet; mert a végrehajtást szenvedőnek ezen tulajdoni joga a foglalás által lényegében nem érintetik, miután sem a vagyongondnok, ki csak őrzője e vagyonnak, sem a végrehajtató, ki csak kielégittetését várja annak árából, ily bírálókká nem válnak, és a vagyon maga senkié, vagy gazdátlanná nem lészen. Minélfogva a bíróilag lefoglalt vagyon, mint jogi értelemben még mindig a foglalást szenvedőnek bir­tokában lévő, a csődtörvény azon szabálya szerint, hogy min­den ily vagyona a bukottnak, a csődtömegbe bevonasson, csőd­bírósághoz átteendő. És épen azért lőn meghozva a fennidézett törvény, ne­hogy ezen köz-szabály érvényét és hatályát, az abban kivált­ságolt^ingó váltó-zálogokra is kiterjeszsze. És épen ezen kivételes rendelkezése a törvénynek, mint minden kivétel, megerősíti a most érintett köz-szabályt, mely szerint minden más zálog, legyen az bekebelezés vagy birói foglalás által eszközölve, a csődbe bejelentendő, és illetőleg bevonandó. A fmgu kir. hétszemélyes tábla pedig az 186G. máj. 5-én 192. (1. Ftk. 1866. 2087.) sz. a. hozott határozata által Tren­csénmegye polg. tvszék Ítéletét az alábbi szerint hagyta helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom