Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

Erre felperes megjegyezte, hogy miután alperes a B. alatti szállító levelén látható aláírást nem tagadta, már csak ebből is kitűnik, hogy Pozsony volt a szerződés teljesítésének helye, 6 e szerint a biróság illetékes. A biróság alperesnek az illetékesség ellen tett kifogását e kérdésben hozott végzésével elvetette, mely ellen alperes semmiségi panaszt jelentett be. Azután érdemileg tárgyaltak, minek alapján a biróság 1870. okt. 6 án 2892. sz. a. következő ítéletet hozott: Alperes H. Lipót W. kötele* felperes M. János Mórnak 70 ftot, ezen tőke után 1870. évi jul. 28-tól számitandó 6° 0 kamatokat, és 17 ft 39 krban megállapított perköltségeket 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Alperesi ügyvédnek saját fele irányábani költségei 10 ftban állapitatnak meg. Mert alperes a per során elismerte, hogy a jelen per alapját képező 70 ftnyi utóvétel, nem a kérdéses 400 darab bőrárubóli hátralék, hanem hogy eme 70 fttal jelen felperesnek atyja M. Jínos, azzal előbbi időkben tett ügyletekből alperesnek adóssá maradt, felperes alperes azon körülmény begyőzásére, hogy ő a 400 darab bőr tulajdonát törvényesei) megszerezte, a tagadó főhittel megkínálta, melyre azonban alperes határozottan nem nyilatkozván, alperes ezen körülményre nézve a perrendtartás 234. §-a alapján pervesztesnek volt tekintendő, annyival inkább: mert felperes által hivatkozott A. B. alatti okmányok az ő nevére is szúllanak, és azok saját kezébeni léte — eltekintve a fenti főeskütől — a mellett harezol, hogy ő neki. nem pedig atyjának, kiszolgáltattak. Begyőzve lévén ezeii szerint, hogy ama 400 darab bőr tulajdona felperest illeti, azokat alperes egy harmadik elleni 70 ftnyi követeléssel jogszerüleg nem terhelhette, hogy ennélfogva felperes — miután alperes ama 70 ftnak fizetését nem tagadva — ezen 70 ftot illetéktelenül alperesnek fizette, alperes pedig ezen összeget visszafizetni köteles. Ezen ítélet ellen ugyancsak alperes felebbezést jelentvén, a kir. ítélőtábla ennek elbírálása előtt, a fennebb érintett semmiségi panasz miatt az iratokat felterjesztette. A m kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panasznak helyt adott, a m. évi okt. hó 6 án 2892. sz. a. kelt ítéletet, valamint a bírói illetőséget megállapító végzést az egész