Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

zelt útnak sem azonossága, sem létezése begyőzve nincs, hanem évi szabad átjárást következtetni sem lehet, stb. A szolgabiró által hozott ítélet ellen felperes semmiségi panaszt s felebbezést adott be, az előbbit azon indokból, mert 1. sommás ügyekben a szolgabiró esküdt-társával együtt lévén hivatva ítélethozatalára, eltérő nézetünk esetére a bíróság szabályszerűen alkotottnak nem tekinthető. 2. Az itélet azáltal, hogy sommás uton jogok megítélésébe annyiban ereszkedett, a mennyiben a felperes által tagadásba vett ut jogosságának kimondása mellett, mint külön útra tar7 tozó tárgy felett ítélt, a kérelmen tul terjeszkedett. 3. mert a szolgabiró perbe nem vont tárgy felett ítélt, a mennyiben az ut felett is itélt, a nélkül: hogy azt alperesek kérték volna. 4. Mert látván az eljáró bíróság az itélet hozatalánál vélemény különbséget, a bíróságot letenni s erről a feleket biróküldés czéljából hivatalból értesiteni elmulasztotta. Az itélet megsemmisítésével a szolgabírónak 16 ft 37 kr költségekbeni marasztaltatását kérte. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette, s az iratokat felperes felebbezése folytán a pesti kir. Ítélőtáblához áttétetni rendelte. Mert felperes saját beismerése szerint is a tárgyalás és itélet hozatalánál a szolgabiró esküdt-társával együtt részt vévén, az eljáró bíróság a polg. törv. rendt. 1. §. 2. p. a) betűje szerint szabályszerüleg alakítva volt; azon körülmény pedig, hogy az esküdt véleménye a szolgabiróétól eltér, a bíróság alakítását nem érinti. Mivel pedig azon esetben, ha az együtt itélt esküdt a szolgabiró véleményétől eltér, a szolgabírónak nézete döntő, az erre alapított ítéletnek kihirdetése által semmiség el nem követteíett. Továbbá, mert a neheztelt itélet egyedül a kereset leszállítását és felperesnek a perköltségekben lett marasztalását tartalmazván, sem a kérelmen tul nem terjeszkedett, sem perbe nem vont tárgy iránti határozatot nem tartalmaz. A semmiségi panaszt tehát elvetni, s az iratokat felperes felebbezése folytán a kir. Ítélőtáblához áttenni kellett.