Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

84 Terézia-szőlőhegynek, mint tulajdonának visszaadatása iránt. Tordamegye alsó kerületi törvényszéke előtt keresetet indított az 1797. évi egyezség alapján, mely által b. K. Farkas és gr. B. Terézia, mint a kik alpereseknek a kérdéses helyet szőlővel leendő beültetés végett használatba engedték, kikötötték volt, hogy utódaik jogosítva vannak a szőlőhegyet bármikor vissza venni a szőlők becsárának megtéritése mellett. Alperesek kifogásokat adtak be az illetőség ellen az 1869. évi máj. hó 13-án kelt igazságügyminiezteri rendelet alapján, melv állitásuk szerint világosan rendeli, hogy a szőlőbirtok utáni tartozások váltságdijának megállapítása s az egyénenkénti felosztás a kir. vegyes bíróságok illetősége alá tartozik, s igy az ily tartozások megváltása iránti kérdéssel szorosan összefüggő tulajdonjog iránti kérdés felett is csak azok lehetnek hivatva határozni. A kifogások felett tartott tárgyalás alkalmával felperesek az illetőség elleni kifogások indokolására felhozták még: hogy dézsmás szőlő kiadása követeltetvén, ez ügy a polgári rendes bíróság illetőségéhez nem tartozhatik, hogy a kereset alapjául felhozott egyezségben a visszavételre bizonyos határidő kitűzve nincs, ha tehát egyátalában ezen kereset megindítható lett volna, azt az 1868. nov. 9-én kihirdetett XXIX. törv. czikk életbeléptétől számitandó egy év alatt kellett volna megindítani, következőleg, miután a jelen kereset későbben adatott be, felperesnő a visszaváltási jogtól elesett, különben is a visszaváltási jog felperesnőt nem illeti, mert az világosan csak a leszármazó örökösök részére van fentartva, a következő kitétellel: „ha Isten maradékokkal megáld" stb. Az 1868. XXIX. törv. czikk 16. §-a sem állapithatja meg az illetőséget, mert az csak magára a megváltási összeg megállapítására vonatkozik, csak akkor, ha a szőlő utáni tartozások megváltására nézve illetékes biróság kimondaná, miszerint alperesek által birt szőlők nem tartoznak az 1868. XXIX. törv. czikk alá, lehetne polgári uton pert inditani. Felperesnő részéről pedig ellenvettetett, hogy a keresetben nem szőlőváltság, hanem a szőlőhegynek, mint tulajdonnak átadása követeltetik, a kikötött mivelési ár megtéritése mellett, különben az 1869. május 13-diki miniszteri rendelet csak az eljárást tartalmazza, még pedig vonatkozással az 1868. XXIX. törv. czikkre, melyben meg