Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

160 Az eredeti bírói becsű, melynek alapján alperes anyja a birtokot átvette, felperesek kezei között van, s abból kitűnik, hogy a 2500 ftra becsült kül- és belsőségből a terhek levonása után csak 300 és néhány forint maradt fenn, mely képezhetné örökségüket. Mely felebbezés folytán a pesti kir. Ítélőtábla 1870. évi okt. 8-án 15,416: 1869. ez. a. következő végzést hozott: A jelen per, az elsőfolyamodásu törvényszék Ítéletének megváltoztatásával, folytathatlannak jelentetvén ki, iránta a további birói eljárás beállittatik, — a perköltségek költsönösen megszüntetnek, a felek képviselőinek munkadija saját feleik irányába, még pedig felperesek gondnokáé 20., 1-sőrendü alperesé 25., 2-odrendü hagyatéki gondnoké 10 ftban állapittatik meg. Indokok: Felperes fél a 2666. számú keresetlevelet a válaszban törvényes örökösödéseinek lenni önmaga kinyilatkoztatván, miután 1-sőrendü alperes K. Jánosnak a perhez jegy nélkül eredetben becsatolt keresztleveléből, de felperes félnek az ellenébe tett ellenvetésre adott feleletéből is kitűnik, hogy néhai R. szül. K. Teréz már 1850-ik évben özvegy volt; miután továbbá a gyermektelenül elhalt R. Mátyás oldalrokonai, az itt peres, akkor özvegyi joggal terhelt javak iránti igényeiket az 1852. évi nov. 29-ki nyiltparancsnak, mely az örökösödési ügyekben a nemesi és nem nemesi vagyonok közt különbséget nem állit fel, 11-ik §-a ellenére, az osztrák ptkönyv hatálya napjától számított egy év alatt nem jelentették be, a további egy év lefolyta alatt pedig törvény utján nem érvényesítették, ebbeli, csak az 1868. évi ápril 6-án beadott keresetükkel érvényesíteni megkisérlett joguk elenyészett. Mihezképest a jelen pert, az elsőfolyamodásu törvényszék ítéletének megváltoztatásával, az idézett nyiltparancs 33-ik §-a értelméhez képest folytathatlannak kellett kimondani. A perköltségek költsönös megszüntetése a határozatok különbözősége folytán mondatott ki, a jogképviselők munkadijainak saját feléik irányábani megállapítása pedig a p. t. r. 252-ik §-val indokoltatik. Ezen ítélet ellen pedig felperesek éltek felebbezéssel, melyben tagadják, hogy e perre az ősiségi nyiltparancs rendeletei alkalmazhatók lennének, e per nem esik a volt kiváltságos nemesi ingatlanokat tárgyazó perek rovata alá, pedig a