Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

155 ságára vonatkozó okmányoknak és iratoknak, úrbéri pereknek, térképeknek, és birtokkönyveknek, ugy a kegyúri okiratoknak átadására magát lekötelezvén, minden jogát alpereseknek engedte át, mit azon körülmény is igazol, hogy noha az 1849. évet megelőző és követő időkben az úrbéri rendezések épen a maradványföldeknek kipuhatolására szükséges határfelmérések által tetemes költséget igényeltek, ezekről szó sem tétetik akkor, midőn a szerződésben felperes az urbérkárpótláson kivül, az 1849. évi okt. l-ig kimutatandó pénztári készletet, a törlési költsönre vonatkozó hátralékokat s jövedelmeket, és a hátralékban volt cselekvő követelés, készpénz, bor és gabonanemüek behajtását az eladottak közöl kivette, és midőn abban az urbériséggol járó legelő és faizás kiszolgáltatása és ezekhez hasonló földesúri terhek is tüzetesen megemlittetnek, azzal pedig, hogy a rendezéseket esetleg felperes helyett alpereeek saját költségükön teljesitsék, egyátalán nem tartoztak, s igy az úrbéri pereknek és okmányoknak bármely jogositvány fentartása nélküli átadásával a maradványföldekről szerződésileg intézkedni alpereseknek érdekében sem mikép sem állott. Ha felperes mégis a később keletkezett 1853. évi márcz, 2-ki nyiltparancs értelmében a maradványföldekért rendelt váltságra igényt formálhatni vélt, kötelességében állott volna állítólagos jogának előlegesen érvényt szerezni, és az úrbéri rendezésekre befolyást gyakorolni, mit hogy akkor, vagy azon idő óta is eszközölni képes lett volna, nem is állítván, miután a rendezési perek keresztülvitele, és a volt jobbágyokkali szabad egyezkedés, melynél a feleknek kielégítése pénzzel vagy részben földdel történhetett, egyedül és kizárólag alpereseket illette, s igy a végrehajtáshoz is csak ezeknek lehet joguk, felperes az A. alatti szerződésben határozottan nem foglalt maradványföld váltsági összegnek megítélését, és ekkép a szerződésnek kártérítési czimen ily értelemben teljesítését jogalap hiányában nem követelheti. Mindezeknélfogva az elsőbiróság ítélete ezen indokokból helybenhagyandó, és felperes keresetétől elmozdítandó volt. A perköltségek az 1868. 54. t. cz. 251-ik §-hoz képest, a per körülményeinél fogva voltak költsönösen megszüntetendők, az ügyvédek dijjai pedig a 252-ik §. értelmében megállapitandók.