Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

154 földek kárpótlási összegét és járulékait megitéltctni. — Tekintve azonban, hogy felperes a hivatkozott szerződésben csak az 1848. IX. t. cz. értelmébeni, s igy az állam általi kárpótlási összeget tartotta fenn magának, miután a szerződés kötésekor zsinórmértékül szolgáló 1832/6 V. t. cz. a jobbágy telki állomány alkatrészeit szabatosan meghatározza, és a szerződési időt megelőzőleg az 18S2/6 X. t. cz. értelmében, a maradványföldekből, melyek a birtokos jobbágyóktól elvetettek, csak azért, hogy az adózási alaptól el ne vonassanak, uj telkek voltak alkotandók, de a birlalók részére a megtarthatási jog adva nem volt, minthogy ezeknek mennyisége egyedül úrbérrendezés utján kipuhatolható, ha felperes a maradványföldek váltságát is magának fentartani akarta, ezekntk sorsa az 1849-ik évben még eldöntve nem levén, minthogy egyrészről felperes a szerződésben felhívott 1848. IX. t. cz. nyomán, melyben az úrbér és azt pótló szerződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok szüntettettek meg, az ezeken nem alapuló maradványföldek nem érintetnek, azoknak az állam általi váltságára nem számithatott; ugy másrészt a közadózásnak akkor már elfogadott elvénél, és annálfogva is, hogy az nrbér természetű tárgyakról a törvények mindig elkülönözötten rendelkeztek, a mennyiben a maradványföldek különben is részben irtásokból és foglalásokból eredhettek, és noha általuk a jobbágyi birtok szaporodott, tőlük dézsmán kivül egyéb földesúri szolgálatok nem teljesittettek, azoknak tulajdonához alperesek alapos reményt táplálhattak, és felperes mégis azt hitte, hogy a maradványföldek is kárpótlás tárgyát képezendik, neki azokat a szerződésbe nyilván befoglalni kellett volna, annál is inkább, mert felperes az úrbéri telkek utáni kárpótlást alperesek befolyása nélkül a szerződés alapján saját költségén szerezvén meg, ugyanazon szerződésben magának oly feltételt ki nem kötött, melylyel a maradványföldek váltságát hasonló módon kieszközölhette volna, pedig tudhatta, hogy az 1848. XII. t. czikkben, hol az úrbéri megszüntetett magán uri javadalmak után az állam részéről teljesítendő kárpótlásigértetett, a maradványfóldek valósága szinte nem foglaltatik, ellenkezőleg a fentebb említett két uradalmat minden tartozékaikkal, ugy mint fekszik és áll, magának semmi jogot vagy jogosítványt fenn nem tartva, adta el, és a szavatosság elvállalása mellett, az örökbevallás megtételére, továbbá minden az uradalmak biztos-