Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)
153 megfordítva köteleztetett a felesleges visszatérítésére; igy az. alperesekkel kötött adás-vevésnél fogva ezek tulajdonává vált M-i uradalomhoz tartozó O-i községben felperes 16 telekért nyert kárpótlást, s a rendezéskor kitűnt, hogy valósággal csak 7 telek létezik, kit illet tehát a rendezés eredménye, vagyis a 9 telek váltságának visszatérítése? Ezekből látszik,' hogy a közte és alperesek közti speciális szerződési viszonynál fogva azon állitás, hogy a rendezés eredménye csak azt illetheti, ki a rendezés keresztülvitelére felperességgel bir, teljesen alaptalan, és hogy a szerződés által fentartott maradványok váltsága bármily uton kerül elő, e szerint felperes tulajdona. A további indok, hogy felperes az 1848. IX. 9. t. czikkben meghatározott kárpótlási összegen felül semmit fenn nem tartott, semmi erővel sem bir, mert hisz ép azt vitatja váltig felperes, hogy ezen t. cz. a maradványföldekre is vonatkozik. Hogy a szerződésben ezen kitétel foglaltatik : „Entscháíligungs-Summe," a maradványföldek után pedig váltság jár, ebből felpere3 keresetére hátrányost kiokoskodni nem lehet, mert földtehermentesités, úrbéri kárpótlás, örökváltság egyértelmű szavak, miért ez indok nem más, mint szójáték. 4-er. A mi azt illeti, hogy felperes 18 év alatt a maradványföldekre nézve joga fentartása tekintetéből sem magán, sem birói uton lépéseket nem tett, s hogy ennélfogva ez is felperes ellen szól, erre nézve megjegyzi, hogy az elévülési idő le nem járt, de ez indok valótlant is tartalmaz, mert alperesek azon kereseti állítását, hogy elsőrendű alperes, midőn hozzá a maradványfÖldek miatt fordult, vele kiegyezni nem akart, egy szóval eein tagadták. Mely felebbezés folytán a pesti kir. ítélőtábla 1870. évi jun. 13-án 5654. sz. a. következő Ítéletet hozott: az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik, a perköltségek azonban költsönösen megszüntetvén, az ügyvédek dijai saját feleik irányába 30 ftban állapittatnak meg. Indokok: Felperes kerosetét a közte és alperes közt 1849. évi nov. 17-én létrejött A. alatti adás-vevési szerződés azon pontjára alapítván, melyszerint az általa eladott M-i és U-i uradalmakban az összes urbériség után az 1848. IX. t. cz. értelmében neki járandó kárpótlási összeget magának fentartotta, ehezképest kéri az alperesek által befejezett urbérrendezési per eredményével kimutatott úrbér természetű maradvány-