Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)
144 Ezen ítélet ellen felperes még az ideigl. törvk. szabályok hatályban lépte alatt, semmiségi panaszszal és felfolyamodással élt, mert: 1. A telekk. rendszer szerint a jog biztosításának elsőbbsége a beadványozástól feltételeztetvén, előtte homályos azon körülmény, hogy 2-odrendü alperesek tulajdonjog bekeblezése iránti kérvénye, noha sokkal később lett benyújtva, mint felperesé, mégis előbb lett elintézve. Egyébiránt az előjegyzés feltételes biztositás levén, felperes ezen jogát tárgyalás alkalmával mind 1-ső, mind 2-odrendü alperesek elismerték. — Jelen eljárás egyáalában sem a jogbiztonság, sem a telekkönyvi sorrenddel össze nem egyeztethető, s ennélfogva 2-odrendü alperesek tulajdonjogának feltétlen bekeblezése, mielőtt felperes igazolási keresete tárgyaltatott volna, időelőtti és semmis. 2. Semmis az Ítélet azért is, mert a telekkönyvi törvényszék nincs hivatva a tulajdonjog, s ennek alapjai felett bíráskodni, hanem annak egyedül sorrend szerinti biztosítása felett hozhat ítéletet. — Másodrendű alperesek egyébként önkényt beismerték, hogy a kérdéses ingatlanokért az adás-vovési szerződés világos kikötése ellenére mit sem fizettek, holott az egész vételárt tartoztak volna lefizetni, minélfogva a kérdéses okmány, bárha minden kellékekkel birna is, tökéletlen, s tulajdonjog bekeblozésére alkalmas alapul nem szolgálhat. Fogadja felperes, mintha akár 1-sőrendü alperes, akár ő az általa haszonbérben birt ingatlanokat 2 odrendü alpereseknek átadták volna, ez utóbbiak ép ellenkezőleg erőszakkal akartak azokhoz jutni, minek következtében felperes sommás visszahelyeztetéséért folyamodott, s kérelmétől elüttetve, a reá nézve sérelmes ítéletet felebbezte, mely miután felsőbb bíróságilag még helyben hagyva nincs, érvényre sem emelkedett, s igy bírói figyelembe sem levén vehető, ujabb Ítélet alapjául sem szolgálhatott, mert a visszahelyezés nem tulajdon, hanem inkább használatra alapittatik, már pedig azon körülmény, hogy a kérdéses birtok használatában felperes van, kétségbe nem vonatott, de különben is a sommás tárgyalásnál a tanuk vallomásából is kitűnt. Mely semmiségi panaszszal egybekötött felfolyamodás folytán a pesti kir. Ítélőtábla 1869. évi aug. 24-én 2272. sz. a. következő ítéletet hozott :
