Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

77 czikke értelmében ezen legfelsőbb birósági határozatnak hatá­lya az annak hozatala idejében fennállott törvénykezési szabá­lyok szerint ítélendő meg, ugyanazért a később életbelépett p. tkr. által megengedett semmiségi panaszt azon végérvényes legfőbb birósági határozatokra, melyek az 1868: 54. t. cz. ha­tálybalépte előtt hozattak, alkalmazni nem lehet. 73. Azon esetben is, ha a szolgálati lajstromba fel­vett esküdtek közül némelyek esküdti minőségüket elvesztik, az esküdtszék kiegészítése az 1867. május 17. kelt igazságügyminiszteri rendelet 30. §. értelmében esz­közlendő. (1869. okt. 29-én 2758. sz. a. kelt semmitőszéki határozat.) H . . . E . . . nek Cs. ellen rágalmazás miatt indított sajtóperében, a pesti kir. sajtóbiróság, miután az esküdtszék vádlottat vétkesnek nyilvánította, 1869. évi október 6-án hozott ítéletével vádlottat rágalmazás miatt két havi fogságra és 100 ft. pénzbirságra ítélte, s az eljárás költségeiben elmarasztalta. Ezen ítélet ellen vádlott 1869. október 9-én semmiségi panaszt adott be. A semmiségi panaszpontok a sajtóvétségek felett ítélő esküdtszékek felállítása iránt 1867. május 17-én kiadott igaz­ságügyminiszteri rendelet 91. §-ának a b. d. pontjaira alapít­tattak, ugyanis folyamodó fél azt állította: a) hogy az ítélő esküdtszék nem volt illetékes, b) hogy az eljárát lényeges formái megsértettek, c) hogy a vétségre a törvény helytelenül alkalmaztatott; a) Az esküdtszék nem volt illetékes, mert az október — deczemberi évnegyedre berendelt 26 esküdt között két bírói személy is volt, u. m. Th. P. és Ch E, kik a tárgyalásra meg sem jelentek, de a rendelet 8. §-a szerint nem bírván esküdti képességgel, meg sem jelenhettek; a szolgálatra berendelt esküdtosztály tehát nem volt teljes, és ennélfogva nem volt illetékes. A meg nem jelenők helyet választás történt ugyan, de a kiegészítés ezen módja is lényeges formasértést képez, mert a kiegészítés a miniszteri rendelet 30. § a szerint történt, holott pedig ezen §. szabálya csak azon esetben foghat helyet, ha &

Next

/
Oldalképek
Tartalom