Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)

8 séget követte el, ez okból kérte, hogy a kérdéses szóbeli határozat megsemmisíttessék, és a nevezett szolgabíró a becslés foganatosítására és a költség megállapítására utasíttassák. A m. kir. Curia, mint semmitőszék Pozsonymegye nagyszombati járása szolgabirájának szóbeli határozata ellen emelt helytelen semmiségi panaszt visszautasította, mert szóbeli bírói határozatok, melyeknek hozaíala és tartalma a felsőbb bíróság előtt tudva nem lehet, bírói intézkedés és semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik. 241. Rendes eljárásban az igazolás kérdése feletti tárgyalást kötelesek a felek még a kitűzött határnapon, tehát egy nap alatt befejezni, s ezen határnapot sem halasztani, sem hosszabbítani nem lehet. (1870. jun. 13-án hozott határozat.) U. F. felperes, B. J. alperes elleni 546 ft s járulékai iránti perében alperes 1869. szept. 20-án 5905. sz. a. perujitási keresetet adott be, melynek tárgyalására 1869. nov. 2-dika tüzetett ki határidőül, mikor is a felek képviselői abban egyeztek meg, hogy illető védelmeiket 45 nap alatt külön jegyzőkönyvbe igtatják. Perujitó felperes képviselője azonban ezen határidőt elmulasztván, ugyancsak azon felperes 1869. docz. 29-ón igazolással élt, melynek tárgyalására f. évi jan. 26-dika tüzetett ki. Ez utóbbi határnapon eleinte mindkét fél képviselője megjelent a pertárban, perujitó felperes képviselője azonban nem sokára eltávozott, alperes pedig az igazolási kérelem ellenében jegyzőkönyvbe igtatta ellenbeszédét, és midőn perujitó és egyszersmind igazolást kérő felperes 5 óráig nem jelent meg ismét a válasz beigtatására, alperes az ügyet határozat alá bocsájtani kérte. Folyó évi jan. 28-án ennélfogva felperes 494. sz. a. kérvényt adott be a válasz beigtathatásának megengedése iránt, miután a polg. törv. rendt. 148. §-a értelmében a jegyzőkönyvi tárgyalás 3 nap alatt fejezendő be. E kérvénynek a törvényszék 1870. febr. 10-kén 494. számú végzésével helyt adott, és pedig azért, mivel ámbár a perrendtartás az iránt, meddig tartson a tárgyalási nap, nem