Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. I. és II. folyam (Budapest, 1874)
158 jogaiban sérelmet ne szenvedjen, mellékelve a perbeszüntetó' értesítést, nem különben az ezen értesítés mellett kézbesített alperesi leveleket, perujitási keresetet adott be, melyben a vétlen mulasztás tekintetbe vételével beszüntetett perének perujitási jogorvoslat mellett leendő tárgyalását elrendeltetni kérte. Erre a ny. gálfalvi kaali egyes bíróság 1869. nov. 20-án a keresetet visszautasította ; minthogy perújításnak a törv. rdts. 315. §-ban foglalt esetekben csakis az alapperben hozott sérelmes Ítéletek, nem pedig a törv. rendt. 113. §-ban foglalt ok miatt megszűntnek nyilvánított per esetében van helye. E végzés ellen felperes semmiségi panaszt emelt, melyben a neheztelt végzés indokolását helytelennek állította, mivel épen a polg. prdts. 315. §-ának a) pontja azt rendeli, hogy oly esetekben, midőn a peres fél a meg nem jelenés miatt igazolással nem élt, perújításnak van helye, és csakis ezen §. b) pontja szabja meg, miszerint ügyvéd vétsége miatt hozott sérelmes ítélet ellen kell perújítással élni. Ha tehát ítélet ellen van helye a perújításnak, annál inkább van helye a jelen esetben, mivel a 317. §. taxatíve jelöli ki azon eseteket, melyekben ezen perorvoslat ki vau zárva. A magy. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert oly esetben midőn a tárgyalásra vagy per felvételére egyik fél sem jelent meg, s e miatt a kereset a polg- törv. rendt. 113. §-a értelmében megszűntnek nyilváníttatván, az iratok az illető feleknek visszaadatpak, a már nem is létező keresetre nézve a polg. törv. rendt. 315. §-ára alapított perújításnak helye nincp, hanem a keresetnek újra felvételét egyszerűen kérelmezni a feleknek jogában áll; ehez képest a fenforgó ügyben, midőn a keresetnek a polg. törv. rendt. 113. §-a alapján történt megszüntetése folytán, az eljáró bíróság K. F, felperesnek perujitási kérelmét vi°szautasitotta, a polg. törv. rendt. szabályaihoz képest járván el, arra nézve, hogy neheztelt végzése a polg. törv- rendt. 207. §-a alapján megsemmisíttessék, okot nem szolgáltatott, és azért az ellene emelt semmiségi panasz, mint alaptalan elvetendő volt. 138. Ha felperes a tárgyalási, illetőleg perfelvételi határnapon meg nem jelent, a keresetlevélben aján-