Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

150 Kereskedelmi törvény 349. §. 8. A.Z átvétel jogszerű megtagadása után nem a vevőnek áll kötelességéljen az áru szerződésellenes minőségét, hanem eladónak ennek ellenkezőjét bizonyítani, S igv a birói szemle felvétele által felmerült költségek nem terhelhetik az eladót. (1241/98.) 9. Ha a vevő a 348. alapján azért követel árleszállítást és kártérítést, mert az áru a kikötött kellékeknek meg nem felel, az árunak az eladó rendelkezésére való bocsátása nem szükséges, hanem annak, h. a vevő az árul megtartotta, csak az a következménye, h. az áru elleni kifogásokat a vevő tartozik bizonyítani, nem pedig az eladó azt, h. az áru a kikötött kellékekkel bir. Ez esetben nem nyer ugyan alkalmazást a K. T. 346. S-ának az azonnali értesítésre vonatkozó rendelkezése, de azért a vevő sokáig kétségben nem hagyhatja az eladót az áru elfogadása felől, minélfogva az árunál tapasztalt hiányokról őt minden okadatolatlan hosszabb halogatás nélkül ilvenkor is értesíteni tartozik. (I. G. 281 97.) 10. Kártérítés a 348. §. értelmében az ügylettől való elállás v. árleszállítás követelése nélkül nem igényelhető. (1511/92.) 349. §. A vevő azon kifogással, hogy az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, nem élhet, ha a hiányokat az átvételtől számitandó 6 hó eltelte után fedezi fel; vagy ha az eladót a hiányokról az átvételtől számitandó 6 hó alatt nem értesiti. A vevőnek a hiányokra alapitott kereseti joga az eladó ellen, az átvételtől számitandó 6 hó alatt elévül. Ezen határozatok által, a törvényes intézkedéseken illetőleg a kereskedelmi szokásokon, melyek bizonyos üzletekre nézve rövidebb elévülési időt állapítanak meg, változás nem történik. Ha az eladó felelőssége szerződésileg rövidebb vagy hosszabb időre állapittatik meg, a megállapodás szolgál irányadóul. 1. A 34!). a vevőnek csakis az áru minőségi hiányaira alapitott kereseti joga elévüléséről intézkedik. A mennyiségi hiányok tekintetében a K. T. külön intézkedést nem tartalmaz s így a vevőnek ily hiányokra alapitott kereseti joga elévülésére nézve az általános magánjog az irányadó, flip. T. G. 57/95.) Az a kifogás, h. az áru a kikötődnél kisebb mennyiségben adatott át, a 349. g-ban szabályozott elévülés alá nem esik. (I. G. 294/98.) 'Z. A 349. S- nem alkamazható oly esetben, ha a vevő a vételügylettől elállott, mert ez esetben az áru jogilag átvettnek nem tekinthető (225/96.,) 3. Ha a mag nem felel meg a kikötött fajminőségnek, az elévülési határidő nem az átvétel napjától, hanem attól az időponttól számitandó, melyben felismerhető volt. h. az eladó más fajú magot küldölt. i380/96.) 4. A szerződésellenes minőség kellő időben kifogásoltatván, a vevő az értékhiány czimén igényelt árleengedést bármikor és nemcsak a 319 g-ban érintett elévülési itlőn belül érvényesítheti. (1092/88.1 5. A 349. sz. elévülési időt, illetéktelen bíróság előtt, bár kellő időben indított, de illetékesség hiányából visszautasított kereset nem .szakithatja meg (450/83); a bűnvádi feljelentés sem. (4902/83.) 349. íj- V. ö. : K. T. 1., 267., 346., 347., 350. §§.