Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 350., 351. §§. 151 350. §. Csalás esetében az eladó a 346. és 349. §§. határozataira nem hivatkozhatik. 1. Alp.-nek az a rosszhiszemű eljárása, h. felp.-nek tudatosan mű­bőrt küldött, megállapítja kártérítési kötelességét s ily esetben a 350. §. sz. a 340. §. alkalmazást nem nyer. (53/99.) 351. §. Oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, az eladónak jogában áll az árut a vevő veszélyére és költségein valamely közraktárba, vagy egy magánszemélynél letenni, vagy a 347. értelmében eladni, s egyúttal a késedelem­ből eredett kár megtéritését követelni. A megtörtént letétel vagy eladásról a vevő, különbeni kártérítési kötelezettség mellett, azonnal értesítendő. 1. Az eladó a 351. g-ban részére biztosított jogokat akkor is érvé­nyesítheti, ha az árunak jogi átadása már megtörtént, s a vevő csupán a tényleges átvételét tagadja meg. 11003/98.) 2. A fizetésben és átvételben késedelmes vevő ellen az eladó a 351. §. értelmében a szerződés teljesítését is követelheti. (552/97.) 3. Az eladónak csak joga van, de nem kötelessége az ál nem vett árut a vevő veszélyére és költségére valamely közraktárba v. egy magán­személynél letenni: ha az árut saját raktárában őrizte is, a vevő neki a megőrzési költséget és ill. a raktári dijt megtéríteni tartozik. (Lfi. 258/81.) Az eladó jogosítva van az árut még akkor is valamely közraktárba letenni, ha egy magánszemélynél olcsóbb lekbér mellett helyezhetné el. (77/84.) 4. Az átvétellel késedelmes vevő abbeli kifogása, h. ő a már be­raktározott árut utólag átvenni akarta, de az neki ki nem adatott, mellő­zendő, ha a vevő nem igazolhatja egyszersmind azt, h. a beraktározott árut a beraktározás által okozott költségek nvombani megtérítése mellett akarta átvenni. il784/82.) 5. A 351. §. esetében az eladónak engedett azon jog, h. az árut eladhassa, nem tételeztetik fel attól, h. az áru megromlásának legyen ki­téve s a halasztás veszélylyel járjon. (Lfi. 241 80.) A 351. §-ban hivatkozása 347. §-pa csak azért van, h. az eladásnál meg kell tartani a 347. §-nak az eljárásra vonatkozó szabályait, de nem azért, mintha az elárverezhetés a romlás veszélyétől feltételeztetnék. (1008/97.) 6. Az eladó a 347. sz. jogával rendszerint csak a szerződés telje­sítési helyén és nem más helyen élhet. (519 87.) Nem a rendeltetési hely piaczi árainak alapul vétele mellett s ekként törvényellenesen foganato­sított eladás a vevő rovására történtnek nem tekinthető. (1289 89.) Az eladó üzlettelep-helyén átveendő árut a vevő nem köteles elfogadni, ha azt az eladó a vevő lakhelyére a nyert utasítás ellenére küldi: az itt esz­közölt elárverezés a vevőre nézve nem törvényszerű. (875/97.1 7. A K. T. 351. és 352. §§-aiban nem lévén meghatározva az. h. az eladó, a mennyiben az eladott árut a késedelmes vevő rovására eladatni kívánja, ezt a késedelem beálltával azonnal tartozzék eszközölni, eladó e joggal mindaddig élhet, míg a vevő késedelemben forog. (1297/90.) Az áru­nak a késedelmes vevő rovására történt eladása akkor is helyesen eszkö­zöltnek tekintendő, ha a rendelkezésre bocsátás és az eladás között hosszabb idő telt el ; ha csak nem bizonyittatik, h. ez idő alatt árhanyatlás követke­zett be az áru piaczi árában. (565/97.) 8. A vevő az átvételt a szerződéstől eltérő feltételtől joghatályosan függővé nem teheti. Az a károsodás, mely az eladónál a vétel tárgyának a 250. 8. V. ö. : K. T. 340., 349. §§. 351. g. V. ö. : K. T. 272.. 317.. 352.. 354., 355. §§.

Next

/
Oldalképek
Tartalom