Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

144 Kereskedelmi törvény 346. §. A mennyiben ily hiányok később mutatkoznak, az értesítésnek a felfedezés után azonnal meg kell történni, ellenkezőleg az áru e részben is nemkifogá­soltnak tekintetik. Ezen határozatok a megtekintésre, próbára vagy mustra szerint történt vételekre is alkalmazást nyer­nek, a mennyiben az átküldött áruknál oly hiányok forognak fenn, melyek a szabályszerű megtekintés vagy megvizsgálás mellett felismerhetők nem voltak. 1. A megküldött árut csak a vevő, tehát az, a ki azt meg is ren­delte, tartozik megvizsgálni és rendelkezésre bocsátani ; annak részéről, kinek az áru megrendelés nélkül küldetett, a megvizsgálás és rendelke­zésre bocsátás elmulasztása az ő hátrányára jogi jelentőséggel nem bir. (I. G. 30/98.) Oly árura, mely — sem egészben, sem részben — megrendelve nem lett s melyre nézve a vételi ügylet létrejötte — meg nem állapitható, a K. T. 346. és 347. §§-aiban előszabott kötelességek nem vonatkoznak: miért is az ily árut a czimzett nemcsak, h. átvenni nem tartozik, hanem annak el nem fogadásáról az elküldőt még értesiteni sem köteles. (,392/84.) Az egészséges, száraz takarmányszéna helyett küldöttnek állított penészes, nedves és hasznavehetetlennek állított széna a felek által kötött szerződés­ben meghatározott kereskedelmi czikknek nem tekinthető. (G. 57/98.) Ha a vételárnak utánvét mellett íizetése kikötve nem lett, az utánvét mel­lett küldött árunak megvizsgálása és rendelkezésre bocsátása iránti vevőt nem terheli. (4384/82.) 2. Helyi ügyletnél a kifogás nélkül átvett áru többé már nem kifo­gásolható, ha csak oly rejtett hibákról nincs szó, melyek az átvételnél fel­ismerhetők nem voltak. (173/90.) Más helyről küldött áru iránt kötött vé­teli ügylet helyi ügyletet képez akkor, ha a vevő az árut előlegesen meg­vizsgálta és a vételart kifizette. (4405/84.) Oly esetben, midőn az eladó sa­ját emberei habár más községből is szállítják az előzőleg megtekintett és megvett árut a vevőnek és az ezektől az emberektől veszi át a megvett árut. helyi ügylet esete forog fenn. (288/97.) A megtekintett áru minőségét a vevő kifogasolhatja, ha a szerződésben rendelkezés történt az iránt, h. ki fogja a megvett árut minőségileg átvenni — mert ez a rendelkezés azt igazolja, h. a felek a minőség elleni kifogásolási jogot fentartották. (154/97.) Ha a vevő a vételügylet megkötése alkalmával megtekintette ugyan az árut, de tüzetes megvizsgálás tárgyává nem tehette, az áru minősége ellen meg­teheti kifogásait az átvétel alkalmával is. (292/87.) 3. A vevő az árut a megérkezésről vett értesítés után azonnal át­venni tartozik, mert különben a megvizsgálás és a rendelkezésre bocsátás még ha ez az átvétel után azonnal történt is, elkésettnek tekintetik. (790/94.) «Átvétel» alatt az a tényleges állapot értendő, melynél fogva a vevő abba a helvzetbe jutott, hogv az árut megvizsgálhassa s a felett rendelkezhessék. (Kassai T. G. 27/95.) 4. A vevő az áru minőségéről előlegesen is tudomást szerezhetvén, a tekintetben, h. az árut szállítás előtt is az eladó rendelkezésére bocsát­hassa s kifogásait közölje, a K. T. 346. §-ának intézkedése által, mely a ren­delkezésre bocsátás idejének csakis végpontját s nem kezdetét szabályozza, korlátozva nincs. (890/82.) A megrendelő az árunak megtekintése nélkül csak oly esetben utasíthatja vissza a küldeményt, ha a neki előre meg­küldött számlából nyilvánvaló, h. az eladó egészen más árunemet, és nem csupán minőségileg a megrendelésnek nem teljesen megfelelő árut küldött (320/90.) Az áru átvétel előtt és átvétel nélkül is kifogásolható és rendelke­zésre bocsátható. (Bp. 56/83.) Részletszállitás esetén egyedül a korábbi szál­lítmány minőségére alapított kifogás a még később szállítandó s meg nem tekintett áru kifogásolására nem alkalmas. (Kolozsvári T. G. 13/95.) 346. g. V. ö. : K. T. 321.. 336., 337., 343., 344.. 349., 350., 359., 360. 362. §§.

Next

/
Oldalképek
Tartalom