Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 334—336. §§. 135 állapodás hiányában, a korábbi határidő eltelte utáni első nappal veszi kezdetét. 334. §. Minden oly esetben, midőn lejárati nap állapíttatott meg, az ügylet természete és a felek szándékához képest kell megitélni, vájjon a lejárati nap csak az egyik, vagy mindkét szerződő fél javára lett-e megállapítva. Az esetben is azonban, ha az adós a lejárat előtti fizetésre fel van jogosítva, a hitelező beleegyezése nélkül leszámítolási dijt csak ugy vonhat le, ha őt erre a kereskedelmi szokás feljogosítja. 335. §. Kétoldalú szerződésnél az, ki ellen a teljesítés követeltetik, erre csak az esetben kötelezhető, ha a másik fél saját részéről a szerződést teljesítette, illetőleg kész a teljesítésre. Kivételnek e tekintetben akkor van helye, ha a teljesítésnek a megtámadott fél részéről a kölcsönös megállapodás, vagy az ügylet természete vagy a kereskedelmi szokás szerint előbb kell történnie. 1. A késedelmes vevő ellen az eladó a vételárat akkor is követelheti, ha az eladott árut az alp. vevőnek rendelkezésére nem is tartotta folvtonosan raktáron készen, mert a marasztalás csupán az áru kiszolgáltatása ellenében történhetik. (306/98.) MÁSODIK GZIM. Vétel. ELSŐ FEJEZET. Álalában. 336. §. A vétel megkötöttnek tekintetik, ha a felek ugy a vétel tárgyára mint az árra nézve megegyeztek. Azon eladási ajánlatok, melyek felismerhetőleg többek irányában, különösen ár- vagy raktárjegyzékek, próbák vagy mustrák közlése mellett tétetnek, vagy melyek az áru, az ár, vagy a mennyiség hatá335. §. V. ö. : K. T. 345. §.