Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

136 Kereskedelmi törvény 336. §. rozott kijelölése nélkül történnek, kötelezőknek nem tekintetnek. 1. Az eladót terheli — mint kereseti jogalapjának — a vételügylet feltétlen s végleges megkötésének bizonyítása. (775/83.) Ha alp. tagadja, h. adásvevési ügylet jött volna létre, de beismeri, h. a dolgot bizományképen hirlalja, e beismerése daczára tel]), tartozik bebizonyítani azt, h. alp. a dolgot tőle megvette. (Lfi. 620/80.) Azt, h. adásvétel és nem valamely más jogviszony esete forog fenn, rendszerint az eladónak kell bizonyítani. (1089/99.1 ' 2. Ama kereseti állitásnak bizonyítása, h. vevőnek alp. tekintendő s ennélfogva a kereseti követelésre nézve mint vevőt alp.-t terhelné a fizetési kötelezettség, felp.-nek áll kötelességében. (433/90.) 2. Felp. azt is tartozott volna bizonyítani, h. M. Bernát az árut alp. számlájára rendelte meg. (1174 90.) A vevőnek az a kifogása, h. az átvett árukat nem felp.-tői, hanem ennek bizományosától vette, nem vehető figyelembe akkor, ha a facturákat maga az eladó küldte meg a vevőnek. (92/96.) A vételt beismerő, de azt más személy nevében és részére kikötöttnek állitó alp.-t illeti e részben a bizonyítás terhe. (910/83.) 3. Alp. tagadván, h. a kérdéses áru ára a követelt összegben lelt volna kialkudva, ennek ellenében a kereseti állitás valódiságát Felp.-nek kellett bizonyítani. (Lfi. 441/80.) 4. A meghatározott árak mellett áruknak átvétele és azokról mint sajátjával való rendelkezés által a vételügylet a megrendelés bizonyítása nélkül is megkötöttnek tekintendő, (799/88.) Alp. azáltal, h. az árukat átvette és megtartotta, azok megrendelését is jóváhagyta s magáévá tette. (Lfi. 103 78.) Az átvétel megtörténténél a megrendelés ténye közömbös. (Bpi T. II. G. 77 90.i Alp. az árt megfizetvén és ezáltal a tárgyat átvévén, azt. h. a szállítás megrendelés nélkül történt, már ő tartozik bizonyítani. (848/89.) 5. Ha a vételügyletnél az ár tekintetében megállapodás nem létesült, az eladó jogosítva van. az áruért annak szokásos árát számítani. (104/87.) A napi árfolyammal nem bíró áruk tekintetében a fizetendő vételár meghatározásának hiánya miatt a vétel megkötöttnek nem tekinthető. (647/97.) Az árnak, ha nem is szorosan számszerűleg, de legalább bizonyos árra vonatkozássál, pl. piaezi, tőzsdei, az eladó üzletében szokásos árra vonatkozással meghatározva kell lennie. Szokásos ár esak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a megrendelés a vételár megemlítése nélkül történik. Oly esetben azonban, amidőn a vételár meghatározása előzetes alkudozás tárgva volt, a vétel létre nem jön, amig a felek az árra meg nem egyeznek. (I. (i. 210/98.) 6. A saját termésű tengeri helyett, a vevő a mástól helyettesitőül vell tengerit átvenni nem köteles. (731/97.) 7. A fizetési módozat iránti megegyezés a vételügylet létrejöttének lényeges feltételél nem képezi, mert a mennyiben a lelek a fizetési módozatra nézve nem intézkedtek, a törv. rendelkezései az irányadók. — Abból, h. alp. kötlevél küldését Ígérte, nem következik az. h. a vételügylet érvénye kötlevelek kicserélésétől tétetett függővé, de másrészt a kötlevélben is csak a létrejött vételügylet feltételei vehetők fel, az tehát. h. a kötlevélbe alp. uj feltételt foglalt be s ezt felp. nem fogadta el, a mái' megkötött vételügylet érvényességére befolyással nincs. (1210/97.) 8. Ha a felek az alkudozásoknál a szállítási határidő megállapítására súlyt helyeztek, akkor az a vételügyletnek egyik lényeges feltételét képezi, és az arra vonatkozó megegyezés hiányában a szerződés végleg létrejöttnek nem tekinthető. (340/99.) 8. Ha az eladás ((szállítandó az eladó tetszése szerint)) történt, a vélelem a mellett van, h. a választás az áru átadásának ideje s az átadandó mennyiség tekintetében egyaránt az eladót illeti meg. (1071/92.) 9. A vételi ügyletre vonatkozó kötlevelek (áruszállítási szerződések) engedményezése kizártnak nem tekinthető. (449 Nli.) 33H. §. V. ö. : K. T. 258. 1—3. p., 337., 314—323., 325—335., 359— 267., 370. §§. — L. • O. P. T. K. 1053., 1054.