Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 310—312. §§. 127 31©. §. A hitelező, kit az előbbeni §, értelmében megtartási jog illet, köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal éitesiteni. A mennyiben az adós más uton kellő idő alatt fedezetet nem ad, jogában áll a hitelezőnek az adós ellen elrendelt csőd esetében is saját illetékes törvényszékénél a megtartott tárgyak eladását kereset utján követelni s magát a vételárból minden más hitelezőt megelőzőleg kielégíteni. A netaláni felesleget az adósnak, illetőleg csődtömegének átadni tartozik. 1. A 310. sz. kereset megindítása záros határidőhöz kötve nincs, (90/95.) A keresetet, melynek tárgyát a megtartási jog kérdése képezi, az elsőbbségi bejelentés nem pótolhatja. (2999/81.) A megtartási jog érvényesítése iránt indított pernek tárgyát csak az a kérdés képezheti, h. a hitelező a birtokában levő és adósának tulajdonjogát képező dolgot jogosítva van-e követelésének kielégítése végett megtartani ? (688/90.) Megtartási jog iránti perben csak a hitelező és adósa közt fenforgó jogviszony nyerhet megoldást; a hitelező és az adóstól különböző harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban a megtartási jog érvényesítése iránt indított perben el nem bírálhatók. (222/93.) 2. A vhajtás keresztülvitelét azon körülmény, h. alp. megtartási jogát érvényesíteni kívánván, keresetét benyújtotta, s ennek alapján letiltási kérvényt adott be, nem gátolhatja. iSmsz. 4141/80.) HARMADIK FEJEZET. A kereskedelmi ügyletek megkötése. 311. §. A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok irásba foglalása vagy egyéb alakszerűségek nem szükségesek. 1. Ha az Írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, h. a lelek akarata oda irányult, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak irásba foglalásától függővé, akkor a szerződésnek irásba' leendő foglalása csak a végből tekintendő kikötöttnek, h. a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag helves és esetleges perbeli vagy perenkivüli használatra alkalmas bizonyíték állíttassák ki. (2456/82.1 Ha az adásvevési ügyletre nézve Írásbeli szerződés kiállítása köttetett ki mint érvényességi kellék, a szerződés végképen létrejöttnek nem tekinthető még abban az esetben sem. ha a meghatározott alak létesülése előtt a teljesítés már megkezdetett is, pl. a vételár egészben vagy részben lefizettetett.' (Líi. 9236/76.) 312. §. Ha valamely ügylethez a jelen törvénynél fogva bizonyos alak kívántatik, vagy ha a felek az ügylet érvényességét bizonyos alaktól tették füg311. §. V. (). : K. T. 04., 12.">., 265., 266., 288. §§.