Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 309. §. Kereskedők egymásközt, kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő, le nem járt követeléseik tekintetében is megtartási joggal élhetnek: ha az adós csőd alá kerül vagy csak fizetéseit szüntette meg, vagy ha az ellene vezetett birói végrehajtás siker nélkül maradt. Ez esetekben az adós utasítása vagy a határozott rendelkezés tekintetében elvállalt kötelezettség a megtartási jog gyakorlását ki nem zárja, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be, vagy ha a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. 1. Amaz érvelés, mintha a megtartási jog csakis feltétlen keresk. ügyletekből eredő követelések tekintetében volna gyakorolható, mint törvényen nem alapuló, figyelembe nem vehető. (1005/85.) 2. A megtartási jog gyakorolhatása a zálogszerződés feltételei által kizártnak, esőd közbejötte nélkül sem tekinthető. (260/82.) Megtartási jog gyakorolható a hitelezőnek kézi zálogul adott tárgyakra, a zálogbaadás nem képezvén megtartási jogot kizáró rendelkezést. (Bp. T. 5195/81.) 3. Mtartási jog csak a kötelezett ellen, de nem egyszersmind azok ellen is érvényesíthető, kik a mtartás tárgyára végrehajtás utján birói zálogjogot szereztek. (1736/81.) 4. Készpénz-óvadékra megtartási jog csak akkor gyakorolható, ha az egyedileg meghatározva, pl. lepecsételt csomagban a bankjegyek szám szerinti megjelölése mellett, vagy is oly módon jutott a hitelezőíbirtokába, * hogy a feleli szerződési akarata szerint az utóbbinak vagyonával össze nem vegyíthető, se mással nem helyettesíthető. (1052/97.) Megtartási jog nem érvényesíthető oly tárgyakra, melyek csak az adós adósának képezik tulajdonát. (Líi. 240/78.) Megtartási jogot valamely áru vevőjének hitelezője nem gyakorolhat oly árukra, melyek a vevő birtokába tettleg még át nem mentek és hol a vevőnek még csak a fuvarlevél adatott át (344/85.) A hitelező nem gyakorolhat megtartási jogot oly pénzösszegre, a melylyel ő maga az adósnak tartozik (1168/98.) Á megtartási jog váltókra is kiterjed. (727/82.) 5. Megtartási jog csak akkor érvényesíthető, ha az annak alapjául szolgáló követelés már megítéltetett, v. egyidejűleg megítéltetni kéretik. (Bp. T. 358/80.) Áru-megrendelések nem teljesítéséből eredő, sem egyezségileg, sem bíróilag meg nem állapított esetleges kárkövetelések oly lejárt követeléseknek nem tekinthetők, melyeknek alapján megtartási jog gyakoroltathatnék. (Lfi. 151/79.) «. Minthogy a végrehajtás a megtartási jogot nem sértheti s a jogosult fél elsőbbségi igényének érvényesítése elsőbbségi igényper útjára tartozik : felp.-t, ki a lefoglalt biztosítási összeget csupán megtartási jogánál fogva kél te a végrehajtási zár alól feloldatni, keleseiével el kellett utasítani. (G. 267/96.) 7. A 309. második bek. alapján gyakorolható magatartási jognak egyik alapfeltétele az, h. a hitelező adósának fizetés-megszüntetéséről a megtartani kívánt tárgyak átvétele után értesült légyen. 1122/99.) 8. Oly szokás, melynél fogva a tisztításra adott s a kikötött időben vissza nem vett tárgy a ruhafestő- és tisztító-vállalatnak tulajdonává lenne, ha kifejlődött volna is, mint a törvénybe ütköző, kötelező erővel nem bir. (859/89.1 :iO!>. §. V. ö. : K. T. 310. §. — L. : 1876 : XXVII. t.-cz. 108., 109. §8. — L. : 1881 : XVII. t.-cz. 13., 52-57., 152., 174., 175. SS- — L. : Keresk. elj. 6. §. 10. p. — L. : Btkv. 414. §. mtartási jog engedéséről csalárd bukás esetén. — L. : 1898 : XXIII. t.-cz. 65. §. — L. : 1885 : IX. t.-cz. 21. §. és 1898: VIII. t.-cz. 2. §. a póstatakarékpénzlári betétre gyakorolható megtartási jogról.