Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 285., 286. §§. 117 ben valamely dolog megőrzése forog kérdésben, a raktári dijt is követelheti. Az adott kölcsönök és előlegek, nemkülönben a tett kiadások után a kereskedő a teljesítés, illetőleg a történt kiadás napjától kamatokat számithat. 1. Kikötés nélkül közvetítési dijat csak az az alkusz követelhet, v. a kereskedő, a ki üzleti körében közvetítette a kérdéses ügytetet. Más közvetítő csak akkor tarthat igényt díjazásra, ha az neki megígértetett. (307/86;) Ha az eladó a megrendelésnek meg nem Telelő árut szállitván, az Ügylét felbontatott, a megbízott kereskedő a megrendelt áru értéke után a helyi szokásnak megfelelő s őt megillető dijat a szerződésszegő eladótól jogosult követelni. (579/94.) 2. A megbízás a megbízó, által abban az esetben is. ha az előre meghatározom időtartamra adatott, bármikor visszavonható és a megbízásnak a szerződésileg megbatározott idő eltelte előtt történt visszavonása esetén a megbízott a megbízási viszony folytatását nem. hanem csupán a megbízás visszavonásából netán származott kárának megtérítését követelheti a megbízótól. (Bp. T. II. C. 100 90.) 285. §. Ha a kereskedő más kereskedővel vagy nemkereskedővel folyó számlán alapuló öszszeköttetésben áll, az, kinek a számadás lezárásakor fenmaradó követelése van, ettől, habár abban kamatok is foglaltatnak, a lezárás napjától kamatokat igényelhet. A számadás lezárása, egyéb megállapodás vagy szokás hiányában, minden üzleti év végével történik. 1. Folyó számlán alapuló üzleti összeköttetés csak akkor áll lenn. ha a felek abban állapodtak meg, h. egymásnak csupán az időközönként mutatkozó különbözetet tartoznak mfizetni (34/97.): ha a lélek mindegyike majd mint hitelező, majd mint adós szerepel. (870/92.) Appcres lelek között fennállott üzleti összeköttetés folyó számlán alapulónak nem tekinthető, mert kölcsönös követelésekről, a mi a folyó számlán alapuló összeköttetés teltétele, fenforgó esetben sző sem lehet. (Bp. T. 7852/80.) 2. Ha üzleti összeköttetésben levő kereskedők egyike a részleges számlát elküldi s a másik azt átvéve, arra bizonyos időn belül nem nyilatkozik, akkor hallgatása által elismerte a számla helyességét és csak tévedést igazolhat. (816/94.) A folyó számla összeköttetésijén álló kereskedők közül az, a ki a részére kiszolgáltatott pénzeket leitüntető rendes könyvkivonatot kézhez vette s az átvétel után kifogást nem emelt az egyes tételek ellen, azzal a vélelelemmel szemben, h. ő az abban felsorolt pénzeket kézhez vette, maga tartozik bizonyítani azt, h. ezek a terhére könyvelt pénzek kezéhez nem jutottak. (555/96.) Felp. a folyó számla (összeköttetés alapján nyújtott hitelösszeg után magasabb és pedig az általános pénzviszonyok alakulásához képest változó kamatláb százalékot, valamint külön eljárási jutalék százalékot is írván a felp. terhére, felp. a két évet meghaladó üzleti összeköttetés után az alp.-nek eztíaz eljárását többé nem kifogásolhatja, mert a miatt az üzleti összeköttetést meg nem szakította. (228/99.) 3. Egymással keresk. összeköttetésben álló kereskedők ezen összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket egymás irányában, ha nem ugyanazon jogalapból erednek is, ugyanazon perben, tehát felp. keresettel, alp. pedig viszonkeresettel érvényesíteni jogositvák. (Lfi. 838/81.) 286. §. Az 1868: XXXI. t. cz. 1. ^-ának azon intézkedése, mely szerint a kamatláb csak Írásbeli