Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

118 Kereskedelmi törvény 5>é?7—.ss'.ss'. kikötés mellett nem esik korlátozás alá, kereskedelmi ügyletekre alkalmazást nem nyer. A hátralékos kamatok kereskedelmi ügyletekben akkor is követelhetők, ha azok a tőke összegét meghaladják. 1. Kereskedők közt keresk. ügyleteknél a kamatvétel szabadságát megállapító K. T. 280. S-a módosulást szenvedett az 1877. VIII. és az 1883. XXV. t.-cz. rendelkezése folytán és az 1877. VIII. t.-czikk 9. 6. és az 1883. XXV. t.-cz. 16. g. intézkedései szerint a K. T. 286. g-a egyedül oly esetben jöhet alkalmazásija, midőn a hitelnyerő bejegyzett kereskedő. (379/91.) 2. A kereset beadásáig lejárt és tőkésített kamat után is jár késedelmi kamat az 1877: VIII. t.-cz. 4. S-a értelmében. (1159/99.) 3. Az állandó birói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőke-követelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke lefizetésénél kifejezetten fentartotta. (G. 63/98.) 287. §. A számadás— számla vagy folyó számla — elismerése a tévedés vagy csalás igazolhatását ki nem zárja. 1. Oly szerződési kikötés, melynél fogva a teljesített munkának és a munka mennyiségének és a munkáért felszámított követelés összegének nem kifogásolhatását a felek azon esetre, ha a vonatkozó számla az erre meghatározott időben felül nem vizsgáltatik, kizárják, sem törvénybe, sem általános jogelvbe, sem a jó erkölcsbe nem ütközik. (350/99.) 2. A számadás elismerése a tévedés v. csalás igazolhatását még akkor sem zárja ki, ha a számla ki is egyenlittetett. (Lfi. 379/91.) 3. A kereskedő, a ki vitás követelése feletti egyezkedés eredményét tartalmazó, bár általa alá nem irt okiratot a vele egyezkedő másik féltől minden észrevétel és fentartás nélkül elfogad, e ténye által az okiratban foglalt kötelezettségei magára nézve kötelezőnek fogadja el. (Gvőri T. II. <; 24<)8.i 288. §. A megbizás érvényességéhez meghatározott alak nem kívántatik, s a megbízott jogkörére nézve a felek kifejezett akarata, ilyennek hiányában pedig a szokás s az ügylet természete szolgál irányadóul. 1. Keresk. meghatalmazás érvényességéhez annak Írásba foglalása nem szükséges. (Bp. T. ('.. 23/96.) 289. §. Az ajánlat, a megbizás vagy meghatalmazás, mely a kereskedelmi üzlet körében kereskedőtől ered, ennek halálával visszavontnak nem tekinthető, 28B. g. L.: 1808: XXXI. t.-cz. (az uzsoratörvények eltörléséről) 1. ($. — Az 1877 VIII t.-cz !). b) p. sz. azon törvény halározmánvai nem alkalmazhatók bej. kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő követeléseire. — Az 1883 : XXV. t.-cz. 10. §. sz. azon törvény 1—15. §. nem alkalmazható az olyan keresk. Ügyletekre, méhek bej. kereskedők mint hítelnyerők állal köttetnek 287. $>. L. : O. P K. T. 1388. 288. g. V. ö. : K. T. 289., 290.. 311. g§.