Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

114 Kereskedelmi törvény 276., 277. §§. désben átvállalt fizetések teljesítését oly időben szüntelte meg, a mikor a kötelezettet a kapott összegnél már nagyobb mennyiségű vállalati dij illette meg. (G. 30/96.) 276. §. A foglaló, egyéb megállapodás hiányában, csak a szerződés megkötése jeléül szolgál, s ennek teljesítésével visszaadatik vagy beszámittatik. Visszaadandó a foglaló akkor is, ha a szerződés a felek kölcsönös elállása, vagy egyéb ok miatt megszűnik. 1. Foglaló alatt oly pénzösszeg, vagy egyéb szolgálmány értendő, mely valamely ügylet megkötése alkalmával, de nem a kikötött teljesítés fejében adatik. (747/99.) Hogy bizonyos összeg foglalónak tekintessék-e, nem a szerint állapítandó meg, h. azt a felek foglalónak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, h. a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az öszszeg foglaló minőséggel. (170/94.) Oly összeg, mely a szerződésben ugyan foglalónak neveztetik, de melyre nézve egyúttal kiköttetik, h. az a részletenként szállítandó áru vételárába a szállított részletek arányában részletenként betudassék, nem bír a foglaló minőségével, hanem csak vételárelőleg. (Lfi. 8224/78.) A vételárba való beszámítás kikötése a foglalónak a K. T. 27G. Svában meghatározott természetével nem ellenkezik. (37/91.) 2. Oly megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (I. G. 392/97.) 277. §. Egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányában az, kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik. A szerződésszegő mellett a másik félnek mindkét esetben a foglaló összegét meghaladó kárt is megtéríteni köteles. 1. A vételár-előleg nem esvén a foglaló fogalma alá : a vevőt terhelő szerződésszegés esetében az eladó nincs jogosítva arra, h. a vételárelőleget mint ilyent visszatartsa : az eladót terhelő szerződésszegés esetében pedig viszont a vevő nincs jogosítva arra, h. a vételár-előleg mint ilyennek kétszeres visszatérítését követelhesse. (1089/90.) 'i. A szerződő felek egyike sem tekinthető vétlennék s így sem felp. nincs jogosítva az adott foglaló kétszeresét követelni, sem alp. nem tarthatja meg a kapott foglalót, hanem az ügylet mindkét szerződő lel vétkességéből megszűntnek lévén tekintendő, alp. a foglalót a kereset beadása napjától követelt törvényes kamatával együtt felp.-nek vissza tartozik téríteni. (643/95.) 3. Ha a szerződés részben teljesíttetett, és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított áru vételárába betudták : ez által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetét el nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztosítékául szolgál. — Arra. ki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót meg akarja tartani, a K. T. 332. §-a nem alkalmazható. (438/90.) Az a körülmény, h. alp. a szerződésnek csak részben tett eleget, a foglaló egyszeresének vagy kétszeresének visszaköveteléséit' nem. hanem esetleg csak kártérítésre szolgálhat alapul. (Győri T. 1357/92.) A 358. esetében, ha a szerződés teljesi27«. g. V. ö. : K. T. 277. §. - L. : (). P. K. T. 908.