Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 278—280. §§. 115 tóse felosztható, a második részlet szállításában késedelmes eladó az egész ügylet ellenében kapott egész foglaló kétszeresét megfizetni nem köteles ugyan, de az előre megosztott összegben a vételárba beszámítandó fogla­lóból ienmaradt megfelelő összegnek kétszeresét köteles megfizetni. (195/97.1 4. A foglalóra irányuló per nem kártérítési per s a szenvedett kár­nak igazolása nem kívántatik. (130/84.) 5. A foglaló összegét meg nem haladó kár az adott foglaló elvesz­tése vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése által kiégvénlitettnek te­kintendő. (621/82.) Midőn egvik szerződő fél a foglalót megkétszerezve visz­szaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a másik fél pedig a fog­laló kétszeresét megtartja : akkor a másik fél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követel­heti. (10739/91.) 6. A kötbér megítélése magában véve nem zárja ki fogalmi szük­ségességgel azt, h. ugyanazon perben az adott foglaló elvesztése, illetőleg a kapott foglaló kétszeres visszatérítése is megítéltethessék. (Lfi. 12129/77. i 7. Sem a foglaló, sem annak kétszerese mint ilyen után kamat nem jár. még a kereset beadásának napjától kezdve sem. (Í737/86.I 278. §. Ha valamelyik fél a szerződés megkö­tésekor bánatpénzt adott vagy ilyet igért, — ez a szer­ződéstől visszaléphet, a mennyiben annak teljesítését meg nem kezdette, vagy a másik fél részéről az egész­ben vagy részben történt teljesítést el nem fogadta. A visszalépő a kikötött bánatpénzt megfizetni tartozik, az adott bánatpénzt pedig elveszti. 1. Vétel esetén a díj (Pramie) jogi tekintetben helyesen minősíthető bánatpénznek. (1601/91.) A bánatpénz jogi természetével bír a/, elődijnak (Vorprámiei kikötése. Ily esetben vevő a tényleges átadást követelheti ugyan, de a kikötött elődij megfizetése mellett az ügylettől elállhat. (4Í40/84.) 2. Ha bánatpénz köttetett ki, a nem teljesítő fél csak a bánatpén­zét veszíti el, de tőle sem az ügylet teljesítését, se kártérítést követelni nem lehet. 11439/89. i Ha a szerződő lelek közül az, ki a bánatpénzt adta v. ígérte, sem visszalépési jogát nem gyakorolja, sem a szerződést nem teljesiti, a másik félnek csak a szerződés teljesítését, ill. a nem teljesítés miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését, ill. megfizetését van joga követelni : minhogy a bánatpénz kikötése csak azon félre nézve, a ki adta v. ígérte, eredményez vagylagosságot, azaz választási szabadságot iu. n. faeultas alternatíva) a teljesítés és bánatpénz között, de nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett. (Lfi. 6719/78.) 3. Bánatpénz után kamat nem jár. (3243/95.) 279. §. Ha a szerződés teljesíttetik, a bánatpénz visszaadatik, illetőleg a teljesítőnek beszámittatik. Visz­szaadandó a bánatpénz az esetben is, ha a szerződés a felek megállapodása vagy más ok következtében megszűnik. 280. §. Kereskedelmi ügyletek a felén tnli sé­relem miatt meg nem támadhatók. 378. §. V. ö. : K. T. 277., 279. §§. — L. : O. P. T. K. 909—911. 280. |. L. : 1883 : XXXI. l.-ez. 8. §. íészletügvletek megtámadásá­ról (e kötetben). — 1- : 0. P T. K. 931., 935.

Next

/
Oldalképek
Tartalom