Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 261., 262. §§. 107 a mennyiben ezek egyedül iparüzletük folytatásaként jelentkeznek, kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők. 1. A 260. §• a kereskedő bejegyzett minőségét nem feltételezi. iSmsz. 18842/76.1 2. Saját termésű gabonának eladása akkor sem képez keresk. ügyletet, ha az eladó máskülönben kereskedést folvtat. (Bp. T. 6295/84.) 3. Kereskedő keresk. üzletének folytatásához tartozó bérleti ügylet, habár tárgyát ingatlan képezi is, keresk. ügyletnek tekintendő, minthogy a 262. §. rendelete csak az ingatlanok állagára és nem azoknak bizonyos keresk. ezélokra és időszaki használatára vonatkozik. (Smsz. 6945/78.) Alp. kereskedő lévén, reá nézve az az tigvlet, h. üzlete folytatásához felpnek házát az abban talált bolt- és raktárhelyiséggel együtt kibérelte, keresk. ügyletet képez. (Bp. T. 5164/87.) Gyártelepnek gvárosok"részéről bérbevétele, keresk. ügylet. (Bp. T. 6002/91.) 4. Keresk. ügylet: Kereskedőnek oly hirdetmény közzététele iránt kötött szerződése, melylvel üzletének minőségét és telephelyét köztudomásra hozatja. (Smsz. 19162/78.) : a gőzmalom-tulajdonosra nézve, a gőzkazán átalakítása iránt kötött jogügylet. (Smsz. 27054/80.) 5. Ha a kereskedő valamely kötelezettséget abból a ezélból vállal magára, h. kereskedelmi üzletét ezzel a versenytől megóvja, ez ügylet a 260. és 261. §. értelmében keresk. ügyletet képez. (Pécsi T. 3046/95.) 6. Kereskedelmi üzlet átruházása, az átruházó kereskedőre nézve keresk. üzlete köréhez tartozó ügylet lévén, mindenesetre legalább a K. T. 260. s'-ánál fogva keresk. ügyletet képez. (Smsz. 5813/79.) 261. §. A kereskedő által kötött szerződés kétség esetében a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik. A kereskedő által kiállított kötelezvény a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik, ha ennek ellenkezője magából az okmányból ki nem tűnik. 1. A 261. §-ban felállított a vélelem a kezességvállalás tekintetében is fennáll. (Bp. T. II. G. 68/97.) 262. §. Az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések kereskedelmi ügyleteknek nem tekintetnek. I. A 262. csak oly ügyletekre nyer alkalmazást, melyek közvetlenül ingatlanok tekintetében* keletkeznek, de nem alkalmazható oly esetre, midőn a követelés alapjául szolgáló jogviszony a felek között önállóan és az ingatlanra vonatkozó szerződéstől eltekintve, harmadik személyek közt a bérlemény használata iránt jött létre. 11022/86.) Az építési vállalkozás, még ha iparszerüleg folytattatik is, tárgyilag keresk. ügyletet nem képez. (1376/«9.) Bejegyzett építésznek egy ház felépítéséért az építtető ellen követelt munkabér iránti pere nem keresk. ügyleten alapszik. (Bp. T. 6434/89.) Az építési ipar kőiében előforduló ügyletek csak akkor esnek a K. T. 262. g-a alá, ha az épület, mint egész képezi a szerződés tárgyát. A hol ellenbén nem az épület, mint egész iránt köttetik szerződés, hanem bizonvos meghatározott munkák vagy anyagszerek iránt, melyek mint ingók szállitatnak és csak az épületen való elhelyezés után válnak az épület tartozékaivá, ott a 262. §. nem nyerhet alkalmazást. (2757/90.) Az építési vállalkozó és az építtető között kötött ügyletek is csak abban a/, esetben esnek a 262. g; alá. ha az épület mint egész képezi a szerződés tárgyát, tehát különösen akkor, ha az építési vállalkozó az építést, saját költségére 260. §. V. ö. : K. T. 261. s'. — L. : Keresk. Kl.j. .">. §. 8*