Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Semmisség és megtámadhatóság. 57 Habár a felebbezési bíróság Ítéleti ténymegállapítása szerint alperes követelése a végrehajtást szenvedő és alperesek között létesített átruházás idejében fenn is állott, ez a körülmény az átruházás joghatálytalanságát maga után nem vonhatja, mivel ugyancsak e ténymegállapítás szerint az átruházás idejében még végrehajtást szenvedőnek az alp. követelését meghaladó tetemes üzleti vagyona maradt meg s az ily átruházás hatálytalanságának megállapításánál nem az képez irányadó körülményt, hogy a hitelező a végrehajtás foganatosítása alkalmával talál-e fedezetet vagy nem, hanem az. h. az átruházás idejében maradt-e elegendő fedezeti alap. A kijátszási szándék lényege abban van h. a hitelező elől az átruházás által az alap elvonassék, hol azonban a kielégítési alap el nem vonatik, kijátszási szándék nem forog fenn, jelen esetben tehát kijátszási szándék okából szerződés hatályosságát megdönteni nem lehet. <C. 98. nov. 19. I. G. 336. M. 16910.) Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére a végrehajtó nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtó ellen az 1881 : LX. t -cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönvvileg nincs is bejegyezve, (C. 55. sz. döntvény 6966/91. számhoz.) Az ajándékozás megtámadása a hitelezők részéről. V ö. alább az ajándékozást tárgyazó fejezetben, az O** 953. §-a kapcsán. A jogcselekmények megtámadása a csődeljárásban. 1881 : XVIL t.-cz. 26. §.: A közadósnak a csődnyitás előtt keletkezett s a következő §§-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadhatók. A megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesíti ; de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja s ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél beavatkozási jog illeti. 1881: XVIL t.-cz. 27. §. ; Megtámadhatók : 1. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése (244. §.) után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak, feltéve, hogy a másik félnek az ügylet megkötésekor, a csődnyitási kérvény beadásáról, illet leg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 2. a közadósnak a csődnyítási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 3. a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőiig a fizetések megszüntetése után: vagy a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy