Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)
58 Kötelmi jog. kielégítést ad, melyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt; ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekb 1 jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről ; az utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. A közadós azon jogcselekvényeinél, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik télnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. 1881: XVII. t,cz. 28. §. ; A mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók : 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond; továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher nélkül, vagy színleges visszteher mellett kötött, a mennyiben azok tárgyát nem a szokásos ajándékok képezik ; 2. azon terhes szerződések, melyeket a közadós a házastársával, saját, vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél- vegy egész testvéreivel vagy végre e személyek valamelyikének házastársával kötött.; a mennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosíttattak s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról tudomással nem bírtak: 3. a házastárs részére történt ajándékozások, nemkülönben a hozománynak s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztosítása vagy kiadása, a mennyiben ez nem a törvény, vagy a fennebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt. 1881: XVII. t.-cz. 29. §. : Tekintet nélkül bizonyos időre, megtámadhatók a közadósnak perbeli és peren kívüli azon jogcselekvényei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. 1881: XVII. t.-cz 30. §. : A fizetés, melyet a közadós váltóra teljesít, a 27. §. alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására, a többi váltókötelezettek elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett a váltótörvény szerint kötelezve volt. Ilyen esetben a tömegnek a kifizetett váltóösszegért az utolsó visszkeresett, vagy a mennyiben a váltó egy harmadik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős' ha a váltó továbbadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomással birt. 1881 : XVII. t.-cz. 31. §. : Azon körülmény, hogy a közadós ellen végrehajtható határozat vagy egyezség keletkezett ; vagy hogy a végrehajtás elrendeltetett avagy foganatosíttatott", a jogcselekvény megtámadhatását ki nem zárja.