Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

54 Kötelmi jo<j. Állandó joggyakorlat, hogy akkor, midőn mindenik lel ellenében fen forog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott s/olgáltatás visszaadása, sem az igért szolgáltatás teljesítése birói uton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban birói olta­lomra nem számíthatnak. Ezen mit sem változtat az, hogy a követelésről nyilatkozat kiállíttatott, mivel az ebben foglalt kötelezettség jogalapja tiltott megállapodásból ketetkezett s azt jogérvénvessé az a körülmény, hogv arról okirat lett kiállítva, nem teszi. (C. 900. nov. 29. I. G. 443. M. 18334.) Szerződések érvénytelenítése csak azokban résztvevő szerződő felek vagy azoknak örökösei által követelhető. Harmadik személyek pedig, ha erősebb jogot vagy rosszhiszeműséget bizonyítanak, a szerződés érvényte­lenítésére való tekintet nélkül érvényesíthetik jogaikat és különösen az ingatlanokra nézve a nélkül, hogy a harmadik személyek által szerzett nvilvánkönyvi jogok hatályon kivül helyezésére volna szükség. (C. 92. márcz. 9:7820/91. Dt. XXXII. 19. M. 713.) A semmiség egyes eseteit lásd az illető helyeken, különösen fent 24. sk. 11. V. ö. még a rabszolgák eladását tárgyazó szerződések semmissége tekintetében az 1K72 : IX. t.-cz.-be foglalt nemzetközi egyezmény, a köz­adós jogcselekvényeinek semmisségéről : 1881 : XVII. t.-ez. 6. a vaspályák felelősségére vonatkozó kikötések semmisségéről: 1874 : XVIII. t.-cz. 3. az úrbéri rendezés során felmerülő kikötések semmisségéről : 1871 : I.III. t.-cz. 21. 1871 : LIV. t.-cz. 11. §., 1873: XXII. t.-cz. 14. §., fent II. k. az illető helyeken: végintézkedés semmiségéről: 1876: XVI. t.-cz. 13. §., alább az örökjogi részben ; részvénvaláirás semmissége : 1875 : XXXVII. t.-czikk 151., 162. §§ 1883: XX V. t.-cz. 8. §. : Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, Ítéletében semmisnek nyil­vánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát is­merte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezmé­nyeit következőleg állapítja meg: 1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hi­telezett ; 2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a való­sággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott és ezen vagyoni előny értékének, a teljesítés nap­jától számítandó 6°/o-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredmé­nyez, ezen többlet erejéig, az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. 1896 : XXXIII. t-cz. 490. §. ; Ha a vádlott bűnössége va­lamely vele kötött jogügyletnek teljes vagy részleges ér­vénytelenségét vonja maga után, a büntető bíróság, a meny­nyiben ;i bizonyító eljárás eredménye erre biztos alapot nyújt, a jogügyletet egészben vagy részben érvénytelennek nyilvánítja és az ebből folyó jogkövetkezmények iránt is határoz. Házasság érvénytelenségét a büntető bíróság nem igaondhatja ki. A magánjogi igény tekintetében egyébként v. ö. az 1896: XXXIII. t.-cz. 6., 7. §§. ; 265. §. 1. pont, 486—493. §§. A házasság semmissége és meg­támadhatósága tekintetében v. ö. fent I k. 402 -516. IJL Lásd még az 1896. márcz. 30-án 26,662. sz. B. M. rend. a gyámható­ságok által indítható házassági megtámadási perekben követendő eljárás tárgyában (1896. R. T. I. 1077.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom