Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

4S Kötelmi jog. O** 915. §. : Egyoldalú szerződéseknél kétség esetében az vétetik fel, hogy a kötelezett inkább a könnyebb, mintsem a nehezebb terhet akarta magára vállalni; kétoldaluaknál a homályos kifejezés annak kárára magyaráztatik, ki azt használta. (869. §.) 1875: XXXVII. t.-cz. 265. §. : A kereskedelmi ügyletek megbirálásánál és értelmezésénél, nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul. 1875 : XXXVII. t.-cz. 266. §. : A szerződés szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve, ha az érdekelt felek azt igazolják, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak. Kétség esetében a szerz dés szavainak oly értelmezés adandó, mely mellett az ügylet joghatálylyal birhat. 1875: XXXVII t.-cz. 267. §.: A cselekvények és mulasztások jelentőségének és joghatályának megítélésénél tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásokra és gyakorlatokra. Értelmezési szabályok a váltótörvényben: v. ö. az 1876: XXVII. t.-cz. 8.. 12, 13., 15., 21., 22., 24., 37.. 42., 59., 67. Tőzsdei ügyletek értelmezése tekintetében lásd a bpesti áru- és értéktőzsde szokásai hivatalos kiadmányát. A kétes szerződés ugv értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen. (C. 90. márcz. 19. 795. Dt. XXV. 3L8. M. 716.) A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint minősítendők és birálandók el. (C. 902. okt. 12. 7497. M. 19556.) Habár a szerződés tartalma a valódi tényállás ellenére tévedésből mint adásvételi szerződés szerkesztetett, a tanuk által bizonyított ajándékozási jogügylet joghatályát le nem rontja. (C. 97. jan. 9. 6292/96. M. 14927.) A homályos szerződések értelmezésénél az a jogszabály, hogy első sorban a szóknak egymással összefüggésben közönséges értelme veendő ligyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyittatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak, és a szerződés értelmezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek alkalmazásba, ha a grammalikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (C. 900. márcz. 3. I G. 11. M. 17458.) A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó birói gyakorlat szerint a vitázó í'elek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett mellék-tények és körülményekre is, és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (C. 97. ápr. 2. I. G. 50. M. 14938.) Szegedi tábla : Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel kifejezett összeget kell a valóságos vételárul elfogadni, mert a betűkkel történt kifejezés jobban kizárja a kétséget, mint a számokkal való megjelölés. — Curia • Helybenhagyja. (94. decz. 1571/94. M. 12388.) Alperes beismeri, hogy a férje az ő jelenlétében a kereseti házat s