Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Szerződések értelmezése. 49 beltelket felperesnek feltételesen ugy adta el, hogy ez az adásvétel arra az esetre nem lesz kötelező, ha említett ingatlant alperes testvérei . . . 750 forintért megveszik . . . Ezzel a tényállással szemben alperesnek az a védekezése, hogy ő ebben az adásvételi jogügyletben részt nem vett s hogy 6 ahhoz beleegyezését nem adta, figyelembe nem vehető, mert a házastársak együttes jelenlétében a nő javairól a férj által jogérvényes jogügylet köthető, a mennviben ennek a nő kifejezetten ellent nem mond. (C. 96. máj. 7. 7798/95. tó. 14926.) Sok évre terjedő szerződési kötelezettségeknél és azok évenkint visszatérő teljesítésénél a szerződéstől eltérő egy évi követelés és teljesítés, a szerződést módosító gyakorlatot még meg nem állapít. (C. 99. ápr. 20. 6818/98. J. K. 99. 20. M. 16103.) O** 916. §. : Ha bizonyos nemű ügylet iránt csak szinleg történik egyezkedés; azt azon törvényes rendszabályok szerint kell megítélni, melyekhez képest az, valódi mivoltánál fogva, megitélendö. V. ő. fent O** 869. § Ha való volna is felperesnek az az állítása, hogy ő az A) és li) a. szerződések alapján az azokban említett ingatlanok tulajdonát nem vételárért, hanem holtig való ellátásért ruházta át alperesre, az ingatlanok tulajdonának átruházása akkor is valóság marad, s csak az átruházás jogczime és az ellenérték minősége lenne színleges ; a szerződés egyes részének színlelt volta pedig nem a szerződés érvénytelenségét, hanem csakis azt a következményt vonja maga után, hogy a szerződés színleges része valódi minősége szerint bírálandó meg. (C. 91. jun. 11. 8919/90. J. Sz. V. 142 M. 689.) A színlelt jogügylet érvénytelenítési okot csak annyiban képez, a mennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylet nem jött létre, ellenesetben az a jogügylet nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvényteleníthető tehát a szerződés azon az alapon, hogy az A) a. a szerződő felek akaratának meg nem felel, hanem az érvénytelenítésre irányzott kereseti kérelem a létrejött valódi jogügylet szempontjából bírálandó el, ez a valódi jogügylet pedig, noha a vagyonátruházás szülő és gyermek között eltartás kötelezettségével jött létre, ajándékozást képez, mert az eltartás nem alperesek vagyonából, hanem az átruházott vagyon jövedelméből volt kiszolgáltatandó. (C. 91. okt. 7. 14^8. J. Sz. VI. 179. M. 688.) Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatik ki, és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a felek a jogügyletet komolyan létesíteni nem akarták. Az pedig, hogy a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt akarata és igy annak megállapítása is, hogy az alakilag és tényleg létesített jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre, vagy hogy a felek a jogügyletet csak szinleg kötötték meg, a nélkül, hogy egymás között az illető jogviszonvt létesíteni akarták volna, ténykérdés. (C. 98. márcz. 11. 9. M. 14897 ) Szegedi tábla: Szinleges ügylet esetében a szinleg kötött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvényesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. —Curia : Hhagyja. (98. szept. 22. 585. Dt. h. f. XIII. 67. M. 16087.) Az adósnak oly kötelező Ígérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt szinlegesen kötött egyezség daczára, annak az egész követelést kifizetendi, az ily Ígéretet tevő adósra nézve joghatályos, mivel ily megállapodás feltétlenül parancsoló vagy tiltó törvénvbe nem ütközik. (C. 99. ápr. 20. 266. Ü. L. 99. 20. M. 10076.) Bpesti tábla : Habár a fenforgó körülmények s a szerződés feltételei arra engednek következtetni, hogy újító feleknek nem volt más czéljuk, mint pénzhez jutni, melynek bizonyos idő alatti visszafizetése mellett ingatlanukat megtarthatni remélték : újító felek ezen szándéka és reménye az ügyletet színlegessé nem teszi, sőt a válaszban foglalt azon előadásukban, mely szerint a szerződés akaratukkal ugy keletkezett, mivel felperes jogelőde kötvényre pénzt adni nem akart, benfoglaltatik annak beismerése, Márkus—Meszlény : .Magyar magánjog III. 4