Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

szerződések alakja. 17 III. FEJEZET. A szerződések alakja. ()** 883. §. Szerződés szóval vagy írásban, bíróság előtt vagy azon kívül; tanuk jelenlétében vagy azok nélkül köttethetik. Ezen formabeli különbözés a törvényben meghatározott eseteken kivül a kötelezettségre nézve különbséget nem tesz. A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnvilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonyokat. (C. 96. jun. 12. í. G. 142. M. 12387.) A szerződési akaratot nemcsak kifejezetten szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly csclekvények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. ((^.98. ápr. 20. G. 130. Dl. h. f. XII. 14 M. 16081.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem kívánnak és épen ugy. mint bármely más szerződés, al-ár írásban, akár szóval érvényesen létrejöhet. (C. 98.jun. 15. I. G. 144. M. 16105.) A hitelező a részletfizetés bekövetkezett késedelme után még min dig lemondhat arról a kikötött jogáról, hogy a hátralékos összeget egyszerre követelheti és ha erről lemondott, a megelőző késedelemből eredő jogaihoz többé vissza nem térhet, mert a jogokról való lemondás mint általában minden akaratnyilvánítás, nem csak szóval, de a lemondást szembeszökően kifejezett tények véghezvitelével is történhetik. (C. 98. okt. 15. I. G. 235. M. 16106.) O** 884. §. Ha a felek világosan Írásbeli szerződéstételben egyeztek meg; az a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekintetik. A pecsételés lényegesen ez esetben sem kívántatik meg. 1875 : XXXVII. t.-cz. 311. §. A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok irásba foglalása vagy egyéb alakszerűségek nem szükségesek 1875 : XXXVII. t.-cz. 312. §. Ha valamely ügylethez a jelen törvénynél fogva bizonyos alak kívántatik, vag3' ha a felek az ügylet érvénj^ességét bizonyos alaktól tették függővé, az ügylet megkötöttnek csak akkor tekintetik, ha az a meghatározott alakban létesül. 11a az adásvevési ügyletre nézve Írásbeli szerződés kiállítása köttetett ki mint érvényességi kellék, a szerződés végképen létrejöttnek nem tekinthető még abban az esetben sem, ha a meghatározott alak létesülése előtt a teljesítés már megkezdetett is, pl. a vételár egészben vagv részben lefizettetett. (Lfi. 9236/76. Dt. r. f. XVII. 42. M. 6772 ) Ila az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata oda irányult, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak irásba foglalásától függővé, akkor a szerződésnek irásba leendő foglalása csak a végből tekintendő kikötöttnek, hogy a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag Márkus—MesMw. Magyar magánjog III 2