Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Ti Holt cselekmények. 145 O** 1309. §. Ezen eseten kivül, a megtérítés öt azon személyektől illeti, kiknek a kár, az ily személyekre nézve rájok bizott felvigyázat elmulasztása miatt tulajdonítható. O** 1310. §. Ha a károsodott ily módon megtérítést nem nyerhet; akkor azon körülmény fontolóra vételével, hogy a károsító, mind a mellett, hogy rendesen ép észszel nem bir, a meghatározott esetben mégis nem terheltetik-e vétekkel; vagy hogy a károsodott, a károsító iránti kíméletből, a védelmet nem mulasztotta-e el; vagy végtére, a károsító és a károsodott értékére tekintve, a biró az egész megtérítést, vagy legalább annak méltányos részét ítélje meg. V. ö. az I. kötetben a kiskorúak, a gondnokság alatt állók és a szülők és gyermekek közti viszonyt tárgyazó részt. 1879: XXXI. t.-cz. U. §. A családtagok, a gyámság gondnokság alatt álló egyének, a cselédek, az iparos tanonczok és segédek és a gyári munkások által elkövetett erdei kihágások eseteiben az értéknek, a kárnak és a költségeknek megtérítésére nézve a családfők, a gyámok és gondnokok, a gazdák s illetőleg az iparosok és gyárosok is felelősséggel tartoznak, azon esetben, ha a kötelességszerű felügyeleti jog gyakorlását elmulasztották. Ezen esetben utóbb nevezettek az érték, kár és költségek megtérítésében a tettessel együtt — mindazonáltal visszkereseti joguk épségben tartása mellett elmarasztalandók; de ellenük a végrehajtás csak azon esetben foganatosítható, ha annak a tettes elleni foganatosítása az utóbbinak vagyontalansága következtében részben vagy egészben eredménytelen maradt. Ugyanezen szabály szerint felelősek az erdei termékeknek az erdőben feldolgozására vagy az erdőből elszállítására jogosítottak megbízottjaikért és munkásaikért, a mennyiben ezek az erdei kihágást megbízatásuk körében követték el. Jogszabály, hogy ez elmebetegek cselekményei beszámítás alá nem esnek és ebből folyólag a betegség folyamán másoknak okozott károkért rendszerint vagyoni felelősségre nem is vonhatók és a bíróság az elmebeteg vagyonát a kárnak megtérítésére csak annyiban fordíttathatja, a menynyiben ezt a károsító és károsítottnak személyes viszonyai, az elkövetett Hárlius—Meszlémj: Magyar magánjog III. 10