Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

146 Kötelmi jog. cselekmény körülményei és a méltányossági szempontok indokolják és egyszersmind a károsító és esetleg azok, kiket ez eltartani köteles, az eltartásukhoz szükséges eszközöktől meg nem fosztatnak (C. 97. szept. 14. I G. 134.) A felébb bíróságnak az elsőbiróság Ítéletéből átvett és kiegészített saját tényállása szerint, felperes kiskorú Etel nevű leánya és az alpereseknek 10 éves Lajos nevü fia többed magukkal az alperesek tanyáján játszottak s az alperesek fia a nála volt olcsó minőségű, behajtható és kinyitva 15—16 cm. hosszúságú fanyelű bicskával répából pipát faragva, egy darab répát a bicska hegyére szúrt, hogy azt elhajítsa és a hajító mozdulat közben a répa a bicska helyéről leesvén, a bicska hegyével felp. leányának jobb szemét megszúrta, ki e szúrás következtében megsértett szemére megvakult. Jogszabály ugyan, hogy a szülők felügyeletre szoruló gyermekeikre felügyelni kötelesek és~ e kötelezettség elmulasztásából harmadik személyekre háramló kárt megtéríteni tartoznak, hacsak oly tények fenn nem forognak, a melyek a mulasztás mentségéül szolgálnak ; a fenti tényállás mellett azonban alpereseket a felügyeleti kötelezettség oly gondatlan elmulasztása nem terheli, hogy annak alapján kártérítési kötelezettségük megállapíttathassék, mert az a körülmény, hogy alperesek mint tanyai lakosok, kiskorú, de már 10 éves fiúgyermeküket a tanyán felügyelet nélkül játszani engedték, a felügyelet elmulasztásának nem tekinthető ; az a további tény, hogy alperesek kiskorú fia a játszásnál a fent körülirt minőségű bicska birtokában volt és hogy alperesek ezt meg nem gátolták, a felügyelet gondatlan elmulasztásának annál kevésbbé minősíthető, mivel tények arra nézve meg nem állapíttattak, hogy alperesek fia ezt a bicskát" alperesnek tudtával használta, de egyébként is az alperesekhez hasonló társadalmi állású egyéneknél az, hogy 10 éves fiúgyermeküknek ily minőségű és a házon kivül evésre is az ily korú gyermekek által gyakran használni szokott bicska használatát meg nem gátolták, a köteles felügyelet gondatlan elhanyagolásának nem vehető s a véletlen esetnek mutatkozó testi sértés a bicska használatának még egyenes megengedésével sem hozható okozati kapcsolatba. (C. 901. jun. 26. I. G. 242. M. 18412.) Az A. és B. alatt fenyítő bírósági Ítéletekkel bizonyítva van, hogy alperes serdületlen korú fia, ifj. Keresztes István 1882 deez. 17-én marhák legeltetése alkalmával felperesnek szalmakazalai közelében tüzet rakott, melytől ezek meggyúlván, porrá égték. Azt pedig, hogy ezzel felperesnek 141 frt kárt okoztatott, alp. nem vonta kétségbe. Tekintve, hogy az esetnél alperest gondatlanság, illetve a gyermekére való felügyelet elhanyagolása terheli, felperes jogosítva van alperestől kártérítést követelni. Minthogy azonban másrészt a miatt, hogy felperes szalmakazalait nem őriztette, felperest is mulasztás terheli, a kár mindkét fél által egyenlően viselendő. (C. 86. ápr. 8. 7140/85. M. 1305.) Egri tszék : Felp. keresetében azt adja elő, h. alp.-nek Mór nevü fia, 1889. jun. 26-án akkor mégl2-ik életévét el nem érte, egy játék gummipuskával Sándor nevü kiskorú fiának egyik szemét ugy megütötte, h. a felvett orvosi látlelet s a meghallgatott szakértők véleménye szerint ezen szem látóképességét elvesztette. Minthogy pedig bűnvádi ütőn kártérítést nem követelhet, kéri alp.-t, mint kiskorú" fia jogellenes tényéért felelőst az okozott felszámított kárkövetelésében elmarasztalni. Tekintettel azonban arra, h. felp. maga sem állítja, h. alp. fia az ő fiának szemét szándékosan ütötte volna ki, valamint tekintve, h. puszta véletlen esetért, a mennyiben a véletlen eset nem egy harmadiknak vétke által idéztetett elő, senki sem felelős : felp.-t keresetével elutasítani kellett. De továbbá mások jogellenes cselekményéért, melyben valaki részt nem vett, nem is felelős, kivévén ha kiskorú gyermekére az apa a kellő felügyeletet elmulasztotta. Hogy pedig alp., ki a becsatolt közhatősági bizonyítvány szerint sekély vagyonnal bíró kereset nélküli egyén, fiára a kellő felügyeletet elmulasztotta volna, azt felp. mivel sem bizonyította. — Curia : Hhagyja, mert felp. nem bizonyította, h. alp. kiskorú fia által játékszerül használt gummipuska veszélyes voltáról alp. tudomással bírt, vagy h. annak veszélyes volta külsőleg felismerhető volt volna s igy alp. a kiskorú fia által pajkosságból elkövetett és a felp. fia szemének megsérülését okozó cselekményért kártérítésre nem kötelezhető. (96. szept. 1. 4997/95.) Esztergomi jbg. : Felperes keresetével elutasítandó volt, mert a kiskorú fiu által véletlen mulasztás folytán okozott kárért az apa felelősséggel nem tartozhatik. C. : Hhagyja, mert alperesnek a felperesnél tanonczként alkalmazva volt kiskorú fia a keresetben említett időben nem állott