Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. közvetlen kártevőn meg nem vehetők. 110. §. Azon cseléd, ki cselédtársait engedetlenségre ösztönzi vagy azokat arra csábitja, hogy gazdájukat bizonyos cselekvényekre vagy Ígéretekre kényszerítsék az által, hogy munkáik vagy kötelességeik teljesítésével a törvényszerű felmondás mellőzésével a szerződés lejárta előtt egyszerre vagy egyenként felhagyjanak, az ebből támadható károk megtérítésén felül, mennyiben az eset körülményei bünfenyitő eljárást nem igényelnek, 50 forintig terjedhető birsággal vagy a 107. §. aránya szerint megfelelő eljárással fognak fenyíttetni. Az orgazda csak azon kár erejéig marasztalható a lopásban bűnösnek itélt egyénnel egyetemlegesen, mely kárra az ő ténykedése befolyással volt. (C. 88. decz. 19. 3649. M. 1326.) Iparosok összebeszélése, az üzlet félbeszakítása s munkások elbocsátása utján, bérének leszállítása, . terhesebb munkafeltételek megállapítása végett, úgyszintén megfordítva, munkások (segédek) összebeszélése, munkaszünetelés utján magasabb munkabér stb. kicsikarására érvénytelen : 18841 XVII. t.-cz. 162, 164 §§. (V. ö. 1893 : XXVIII. t.-cz. 35. §.) O** 1302. §. Ily esetben, ha a károsítás hibán alapszik, és a részvételek meghatározhatók, mindegyik esak a maga hibája által okozott kárért felel. De ha a kár szántszándékkal okoztatott, vagy ha az egyeseknek a károsításbani részvételei meg nem határozhatók ; akkor mindnyája egyért, és egy mindnyájaért felelős ; annak mindazáltal, ki a kárt megtérítette, a többiek elleni visszkeresete fenmarad. V. ö. BTK. 308. §. azonos rendelkezését a többek által okozott s. t. sértés esetében. Nincsen olyan jogszabály, mely" a károsító cselekmény által többeknek okozott kár megtérítése iránti kereseti jogot valamennyi megkárosított együttes fellépéséhez kötné, ily jogszabály hiányában pedig felperes kereseti joga meg nem tagadható az alapon, hogy az alperes által felperes és Sz. István ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás által okozott kár megtérítése iránt felperes csak Sz. Istvánnal egvüttesen léphetne fel, ennek folytán tehát stb. (1905. máj. 23. 4797). C. Hhagvja. (1905. szept. 22-én, 7264). S.-A.-Újhelyi tsz. : A kártételt a tanú által megnevezett alperesek irányában teljesen bebizonyítottnak kellett tekinteni és őket a szándékos kártételből folyó egyetemleges kötelezettségnél fogva a kár egyetemleges megfizetésére kötelezni. — Curia : Helybenhagyja, mert a fenforgó esetben, midőn a kártétel elkövetésében többen csoportosan részesek, az a Itörülmény, hogy nem állapítható meg, hogy a tetten ért alperesek közül különkülön ki mennyi fát vágott ki, felperes keresetének elutasítására alapul nem szolgálhat. (97. jun. 25. 439</90.) O** 1303. §. Mennyiben tartoznak több adóstársak csupán kötelezettségök teljesítésének elmulasztásáért felelősséggel, a szerződés mivoltából ítélendő meg. V. ö. alább a szerződés teljesítéséről szóló fejezettel.