Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. 119 II. emeletéről a fafelhuzógép nyílásán keresztül a pinczébe esett, s ez által mindkét lábát eltörte és annak következtében meghalt; továbbá, hogy az ezen fafelhuzógéphez vezető folyosók sötétek és világítva a szerencsétlenség idejében nem voltak ; végre, hogy a fahuzó járgányát záró vasrácsozatajtó a kihallgatottak vallomása szerint soha bezárva "nem volt, sőt annak kulcsa is elveszett ; minthogy pedig a szükséges elővigyázati intézkedés elmulasztásából származó károkért a tulajdonos felelősséggel tartozik, alperes azon felperes által tagadott állítása pedig, hogy néhai O. Sándor öngyilkossági szándékkal ugrott vagy részegségben esett a fahuzó nyílásba, bizonyítva nincsen, alperes kártalanítási kötelezettségét feltétlenül megállapítani kellett. Ez alapon alperes ellen feltétlenül megítélendő volt a NB. 3. alattival igazolt 25 írt 62 kr. gyógykezelési és a NB. 4. alattival igazolt 33 frt temetkezési, azaz összesen 60 frt 65 kr. költség. Felperest mint a család fentartóját elvesztett kárvallott életjáradékának kiszabásánál figyelembe veendő volt, hogy néhai férje mint szobatisztító a szolgák osztályába^ tartozik, ily személyek nejei pedig a háztartás fedezéséhez saját keresményükkel és munkájukkal is hozzájárulni tartoznak, továbbá, hogy a szolgák özvegyeit illető nyugdíj évi 100-200 frt között állapíttatik meg, mi okból a megítélt 120 frt évi tartás által anyagi kára fedezve van. és igy az ezen összeget meghaladó keresetével elut. volt. (88. decz. 27. 42842.) — Curia : Hhagyja, mert már azon tény hogy a vasrácsajtó, mely kulcscsal elzárható volt, rendszerint kulcscsal be nem záratott, olyan mulasztást képez, melyért a vagyoni felelősség a háziurat terheli. (89. nov. 5. 7249.) A munkaadó mindazon intézkedéseket köteles megtenni, a melyek az általa alkalmazott munkások — legyenek bár napszámosok — testi biztonságára megkívántatnak. Heigazoltatván, hogy alperes a pinczében a hordók leeresztésénél alkalmaztatni szokott kötelet meg nem adta, illetőleg, hogy ily kötél a pinczében nem volt, és hogy a hordónak kötél nélkül történt leeresztéséből felperes testi sérelmet szenvedett: felperes kereshetőségi joga a kár iránt megállapíttatik s az elsőbiróság e részbeni határozat hozatalára utasíttatik. (Bp. tábla 9401/86.) Az egyik hajó horgonyának szabálytalan elhelyezése folytán abba beleütőcíött és elsülyedt másik hajó tulajdonosát a saját hajójának horgonyát szabálytalanul elhelyezett hajós, az amannak elsülyedése folytán szenvedett veszteségért kármentesíteni tartozik. (Lfi. 78. okt. 9. 7807.) Kolozsvári tábla: Az elsőbiróság Ítélete indokaiban megállapította azt, hogy felperes az ó-radnai felső lisztelő malomnál kárt szenvedett az által, hogy a Szamos vize a malomárok és a Számos folyó közötti földnyelvet elmosta, hogy az elmosott földnyelvhez az alp. bélyegével ellátott tutaj völt kikötve, hogy e tutaj alperes tulajdonát képezte, s hogy ez a földnyelv elmosásához hozzájárult. Az elsőbiróság megállapította azt is a szakértők vallomásai alapján, hogy a felperesnek tényleg okozott kár 63 Irtot tett és felperest csak azért utasította el keresetével, mert a szakértők nem tudták megállapítani azí, hogy a megrongált és elmosott földnyelven felüli védgát rossz karban léte miatt a kérdéses földnyelvre tódult viz által és az által, hogy a földnyelvhez alperes tutaja kiköttetett. Minthogy azonban szakértők egyhangúlag fentebbi két körülményből, tehát az alperes ama cselekményéből, hogy tutaját a földnyelvre nagyobb viz idején kikötötte és abból, hogy a földnyelven felüli védgát el volt romolva, a kárt 63 frtra becsülték s e szerint a kár előidézéséhez mind a felperes ama mulasztása, hogy védgátját elromolni engedte s helyre nem állította, mind alperes ama cselekménye, hogy ily körülmények között tutaját a földnyelvhez kikötött, hozzájárult, tehát mindkettőt a ptk. 1297. §. szerint hiba terheli, tekintve, hogy ha a kártétel aránya meg nem állapítható, a ptk. 1304. §. szerint felperes és alperes a kárt egyenlő arányban szenvedi, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatni, s alperest a megállapított kár fele részének megfizetésére kötelezni s ugyane7ért a kárösszeg másik fele részére nézve az Ítéletet helvbenhagyni kellett. (92. ápr. 11. 1484.) — Curia : Hhagyja. (92. nov 11. 5722." P. XXV. 12. M. 1313.) Nem vitás, hogy a balesetet szemvédő használata elhárította volna ; nem vitás, hogy alperes műhelyében szemvédőket tart. Törv. kötelességet mulasztott azonban, mikor megengedte és tűrte, hogy alkalmazottja szemvédő használata nélkül végzett oly munkát (szegecselés), a mely közben az efféle gyakori balesetek előreláthatók. AZ alkalmazottak feletti ezen köteles gyámkodás éppen a törvényes kártérítési felelősségből folyik, e gyámkodás elmulasztása állapítja tehát meg kártérítési felelősségét. A baleset követ-